A szülésznő egészségnevelő szerepe a humán papillomavírus-fertőzés megelőzésében

Bevezetés: A humán papillomavírus-fertőzés (HPV) a leggyakoribb szexuálisan úton terjedő betegség. A betegség a férfiakat ugyanúgy érinti, éppen ezért éreztük szükségesnek, hogy a megelőzésre, a felvilágosításra hívjuk fel az érintettek figyelmét, és a tudatos szexuális magatartás kialakítását érvekkel példákkal próbáljuk ösztönözni. Fontos, hogy megismertessük azokat az egészségnevelési tényezőket, melyekkel stabil, betegségektől mentes nemi életet élhetnek. Ebben a szülésznőknek meghatározott egészségnevelési feladatuk van. Célkitűzés: Kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a felnőtt lakosság mennyire van tisztában a HPV előfordulásának gyakoriságával, illetve a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezőkkel. Módszer: Kutatásunkat egy saját szerkesztésű, 33 kérdésből álló, önkitöltéses kérdőív segítségével folytattukle, mely 28 zárt és 5 nyitott kérdést tartalmazott. A kérdőív kitöltésére az interneten, egy közösségi oldalon került sor, önkéntes és anonim módon. A kutatásban 205 fő vett részt, melyből 44 férfi és 161 nő volt. A statisztikai adatok feldolgozásához IBM SPSS és a Microsoft Office Excel programot használtunk. Eredmények: A válaszadók közül 29 HPV pozitív személy (14%) került ki, 83%-uk a 20 és 35 éves korosztályból. A dohányzók 16%-a fertőzött, míg a nem dohányzók között 12%-os a prevalencia. A vizsgált nők 92%-a vett részt rendszeresen nőgyógyászati rákszűrésen. Az oltást követően (n = 22) egyik személynél sem alakult ki HPV-asszociált betegség. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a HPV-fertőzés egyre fiatalabb korosztályt érint. A férfiak fertőzöttségi aránya elmarad a nőkétől, azonban mint tünetmentes hordozók közrejátszanak a vírus terjesztésében. A tudatos szexuális magatartás, a monogámia protektív szerepet nyújt. A dohányzás - mint kofaktor - a fertőzésben bizonyítottan szerepet játszik. A leghatékonyabb preventív módszer a védőoltás, azonban emellett is ajánlott a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés. Következtetés: Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok többsége kevés információval rendelkezik a HPV-fertőzésről és annak megelőzési lehetőségeiről. Ebből adódóan úgy gondoljuk, hogy az egészségnevelés területén vannak olyan területek, melyekre jobban oda kell figyelni, több időt kell rá szentelni. Javaslatok: Úgy gondoljuk, hogy a fiataloknak szükségük van arra, hogy a betegség megelőzéséről kompetens szakemberektől megfelelő és hiteles tájékoztatást kapjanak. A szülésznők ehhez szakmai tudásukkal, hozzáértésükkel tudnak hozzájárulni