Mese, plakát vagy táblázat? – 2–8. Évfolyamos tanulók szövegértésének jellemzése szövegformák és olvasási műveletek mentén

Since reading comprehension plays a key role in everyday life, understanding its process, and exploring the factors that influence its development are the subject of numerous research. However, these studies consider text as an entity which is organized into sentences, paragraphs, and larger units. So far it has been assumed that the cognitive and non-cognitive variables revealed in connection with the reading of continuous texts are also valid in the case of understanding non-continuous texts. The aim of the present study is to examine grade 2–8 students’ comprehension of continuous, mixed, and non-continuous texts, and explore specific factors that may explain the differences in the comprehension of different text formats. The study analyzes the data of 1,405 students who took part in all four data collections of the third cycle (2011-2019) of the Hungarian Educational Longitudinal Program of the Research Group on the Development of Competencies, which is co-funded by the Hungarian Academy of Sciences and the University of Szeged. According to the results, out of the three text formats, the development in the comprehension of non-continuous text was most significant (27.56%, which is more than double than the development in the case of continuous and mixed texts) between grade 2 and grade 8. Comprehension of continuous text exhibited the smallest development. Both the rate of development in reading comprehension of all three text formats and reading processes showed a decreasing tendency over the period covered by the study. In each grade, students completed the information retrieval tasks with the highest efficiency, and reflection items proved to be the most challenging for them. The magnitude of the improvement in performance was similar in case of all three text formats over the period covered by the study. However, data also showed that reading processes functioned with different efficiencies in understanding continuous, mixed, and non-continuous texts. We may assume that differences in performance across text formats are due to the distinct characteristics of the process of accessing information from continuous, mixed, and noncontinuous texts.Mivel a szövegértés kulcsszerepet tölt be a mindennapjainkban, az olvasás-szövegértés folyamatának megértése és a fejlődést befolyásoló tényezők feltárása számos kutatás tárgyát képezi. Azonban a vizsgálatok fókuszában a szöveg mint bekezdésekbe és nagyobb egységekbe szervezett entitás áll. A nem folyamatos szövegek megértésének folyamatáról, fejlődését befolyásoló tényezőkről csupán feltételezik, hogy azok megegyeznek a folyamatos szövegek olvasása kapcsán feltárt kognitív változókkal. További probléma, hogy megbízható, reprezentatív vizsgálatokból származó információk a szövegformátumok mentén jelentkező teljesítménykülönbségről eddig csak a 2. és a 4. évfolyamos tanulókról (Hódi, 2018), valamint a 9–10 évesekről állnak rendelkezésre a PIRLS-vizsgálatoknak köszönhetően. Így nem tudjuk, hogyan alakul a folyamatos és a nem folyamatos szövegek megértése az olvasástanulás korai szakaszában, és ezért nem ismertek a fejlesztés időbeni beavatkozásának pontjai és annak módszerei, eszközei. Az e témában általunk végzett, az általános iskola nyolc évfolyamát átfogó követéses vizsgálat – tudomásunk szerint – világviszonylatban is egyedülálló. A jelen tanulmányban bemutatott elemzés középpontjában a szövegértés általános iskolában végbemenő fejlődésének kérdései állnak. Kutatásunkat a fenti hiányosságokat figyelembe véve terveztük meg és fókuszáltunk a 2–8. évfolyamos tanulók folyamatos, kevert és nem folyamatos formájú szövegek megértésében nyújtott teljesítményének jellemzésére, valamint a szövegforma és a szövegértés közötti kapcsolat feltárására. A tanulmány első részében meghatározzuk a vizsgálatunk szempontjából meghatározó szövegforma alapfogalmát, majd összefoglaljuk a szövegformáról mint a szövegértés egyik befolyásoló tényezőjéről áttekintett szakirodalmi feltárásunk eredményeit. A módszerek részben részletesen értekezünk a mérőeszközök összeállításának alapelveiről, jellemezzük a követéses vizsgálatban részt vett tanulókat, s az adatgyűjtés körülményeit. A longitudinális adatokból származó eredményeink a 2., 4., 6. és 8. évfolyamos tanulók szövegértéséről adnak képet szövegforma (folyamatos, kevert, nem folyamatos) és olvasási műveletek (információ visszakeresés, értelmezés, reflexió) mentén. A diszkusszióban az olvasási műveletekről mint a szövegformák mentén jelentkező teljesítménykülönbségek lehetséges okairól írunk. Végül munkánk elméleti és gyakorlati relevanciáját vesszük górcső alá