Bunyevácok Magyarországon: posztmodern heterogén identitások (Összefoglaló)

Rad se temelji na kvalitativnom etnološkom i kulturno-antropološkom terenskom istraživanju među Bunjevcima u mađarskom dijelu Bačke. Cilj je rada prikazati kako je došlo do poroznih simboličnih granica bunjevačke zajednice i kako su nastali heterogeni identiteti u povijesnom kontekstu kroz tri različite generacije oblikujući bunjevačke identitete. Posljedično, kako se Bunjevci odupiru homogeniziranju u većinu, u nacije, a s druge strane utvrditi heterogeni karakter bunjevačke zajednice u Mađarskoj. Kohezijska sila zajednice više nije bunjevački govor što navodi da etnički identitet ne leži u jeziku, stoga se treba posvetiti onomu zajedničkom među osobama koje se danas smatraju Bunjevcima, što ih čini sličnima. Sva imena u radu su pseudonimi, u svrhu zadržavanja anonimnosti kazivača.This study presents an ethnological and cultural anthropological fieldwork which was carried out among Bunjevci in the Hungarian part of Bačka region. The aim of this paper is to demonstrate the formation of the transparent and symbolic boundaries of the Bunjevci community and the emergence of heterogeneous identities in the historical context through three generations while creating Bunjevci identities. Consequently, this study shows how the members of the Bunjevci community resist to homogenise into the majority group and nations; while, on the other hand, the research determines the heterogeneous character of the Bunjevci community in Hungary. The cohesion force of the community is not the Bunjevac speech, which states that the ethnical identity is not directly connected to the language. Therefore, it is essential to devote attention to the similarities and common features among those who consider themselves Bunjevci.A vizsgálat a Magyarországi Bácska területén élő, bunyevác- horvát lakosság körében végzett kvalitatív, etnológiai és kulturális antropológiai terepkutatáson alapul. A cél azon párhuzamos folyamatok bemutatása, ahogy a különböző bácskai bunyevác generációk etnikai identitás megélése változott a történelmi kontextus tükrében és közösségük szimbolikus határa átjárhatóvá vált, heterogén identitások kialakulásához vezetve. A vizsgálat a bunyevác közösség homogenizációs törekvéseknek, vagyis egy nációba való olvasztás, ellenállását is bemutatja. Tekintettel arra, hogy a bunyevác közösség kohézióját többé nem a bunyevác-horvát nyelv adja, tehát, etnikai identitás tudat megléte nem nyelvhez kötött, ezért a hangsúlyt a magukat bunyevácoknak tartó egyének közötti “közös” jellemzőkre helyezem, melyek hasonlóvá teszi őket, vagyis képesek közösséggé formálni azok tagjait