Kisgyermeknevelők nevelési, gondozási attitűdjeinek vizsgálata

Vizsgálatunk célja a kisgyermeknevelők nevelési-gondozási attitűdjének feltérképezése volt összefüggésben bizonyos háttérváltozókkal – mint a munkatapasztalat, szakképzettség szintje, életkor, személyes kompetenciák. 128 kisgyermeknevelőt értünk el, fele-fele arányban városban illetve megyeszékhelyen dolgozókat. A képzettséggel és munkatapasztalattal kapcsolatos adatainkat összevetettük Gyöngy Kinga 2011-es országos kutatási eredményeivel. A kisgyermeknevelő korösszetétele kedvezőbb, fiatalodik a szakma, alacsonyabb az átlagéletkor. A szakképzettság szintje szintén növekedett az elmúlt közel egy évtizedben. Vizsgálatunkban a diplomások aránya közel 30%. A különböző művészeti nevelési tevékenységek közül a mondókázás a legkedveltebb a kisgyermeknevelők körében, majd ezt követi az éneklés. A hangszerjáték nem tartozik a kisgyermeknevelők erőssége közé, e területen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutatnak az átlagosnál kissé kedvezőbb képet. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb esetben a kisgyermeknevelők személyes preferenciái és tapasztalatai jobban befolyásolják, mint a szakképzetség szintje, hogy milyen művészeti nevelési lehetősséggel élnek. Az alkotáshoz szükséges eszközöket a kisgyermeknevelők elérhetővé teszik, viszont tervezett alkotó tevékenységet a tapasztalt kisgyermeknevelők gyakrabban folytatnak. Ehhez azonban leginkább csak a színes ceruzát és a zsírkrétát használják. Félő, hogy az évek folyamán eluralkodik a rutin, háttérbe szorul a kreativitás, kevesebb az új ötlet, az új anyagok, tárgyak bevonása az alkotó tevékenységbe. A fentiekben leírtak ismerete hasznosítható a képzések és a továbbképzések anyagának, tematikájának összeállításában, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a kisgyermeknevelők hatékonyabban ki tudják aknázni a korai szenzitív évek lehetőségeit a személyiségfejlődés alakulásában