Középiskolai tanárok információs műveltségi attitűdjei egy nemzetközi kérdőíves vizsgálat eredményeinek tükrében

A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a tanárok szerepe rövid idő alatt drámai változáson ment keresztül, beleértve a digitális kompetenciák egyre növekvő jelentőségét. Ez igaz az információs műveltségre is, bár úgy tűnik, hogy a követelményeket erőteljesebben befolyásolja a digitális kompetenciák előtérbe kerülése, ami az információs műveltség fogalmával kapcsolatosan tapasztalható zavart is megmagyarázhatja. Több empirikus kutatás az mutatja, hogy számos középiskolai tanár nem ismeri ezt a kifejezést, és következetlenek a meghatározásában is, sőt van, aki tanítja az információk keresését, szűrését és értékelését, de az információs műveltség megemlítése nélkül teszi ezt. A fentieket figyelembe véve, kutatásunkkal arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy az információs műveltségnek van létjogosultsága az iskolapedagógiai gyakorlatban, ugyanakkor sok problémát kell még ezen a területen megoldani. Kutatásunk közvetlen célja az volt, hogy felmérjük az információs műveltség fejlesztésének gyakorlatát Magyarországon, Lengyelországban és Litániában, összehasonlítva az ezekben az országokban dolgozó középiskolai (9-12. évfolyamon tanító) tanárok ez irányú ismereteit és attitűdjét. A feltett kérdésekre kapott válaszok azt mutatják, hogy a vizsgálatba bevont pedagógusok többsége túlbecsüli az információs műveltséggel kapcsolatos készségeit és tudását. Többnyire rövid projektek során valósítottak meg az információs műveltséggel kapcsolatos programokat, amelyek azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy akár csak magukat a tanárokat is szakszerűen felkészítsék a kommunikáció- és médiatudomány, illetve az információk felhasználásának, kezelésének, valamint azok tanításának elméletére és gyakorlatára. ----- Information literacy attitudes of secondary school teachers in the light of the results of an international questionnaire ----- The literature shows that the role of teachers has changed dramatically in a short period of time, including the growing importance of digital competencies. This is also true for information literacy, although requirements appear to be more strongly influenced by the rise of digital competencies, which may also explain the confusion surrounding the concept of information literacy. Several empirical studies show that many teachers, working in secondary education are unfamiliar with this term and use its definition inconsistently. Some of them teach how to search for, filter, and evaluate information, but do so without mentioning information literacy. In view of the above, our research aimed to draw attention to the fact that information literacy has a raison d'être in school pedagogical practice, but many problems still need to be solved in this area. The direct aim of our research was to assess the practice of developing information literacy in Hungary, Poland and Lithuania by comparing the knowledge and attitudes of secondary school (teachers in grades 9-12) working in these countries. The answers to the questions asked show that the majority of teachers involved in the study overestimate their skills and knowledge in information literacy. Most of the time, information literacy programs were implemented as short projects, which, however, were not suitable to train even the teachers themselves in the theory and practice of communication and media science and the use, management and teaching of information