Történelmi forrásokhoz kapcsolódó kritikai gondolkodásfejlesztés tapasztalatai

Az előadás egy átfogó kutatási téma eredményeinek megosztására irányul (Érsek, 2019). Olyan neveléstudományi témában kerestem módszertani megoldást, amely szorosan kapcsolódik a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez elektronikus tanulási környezetben. A történelmi tartalomba ágyazott kritikai gondolkodás kognitív elemeinek mérési, fejlesztési területeire koncentráltam. A történelemtanítás kutatásának nemzetközi dimenziójában az egyik megközelítés szerint a kritikai gondolkodás fejlesztésének és a forráselemzésnek kell a történelemtanítás középpontjában állnia (Jancsák, 2019). A feladat és a fogalmi keret összetettsége miatt kevés a sikeresnek tekinthető empirikus vizsgálat a kritikai gondolkodás terén. Magyarországon elindult a fogalom pedagógiai értelmezése (Molnár L., 2002.; Tóth, 2007.; Kovács, 2009.; Fábián, 2014.), az angolszász pedagógia fókuszában a fogalmi tisztázás és a kritikai gondolkodás szerkezeti elemeinek feltárása, összegzése áll (Elder – Paul, 2006.; Lai, 2011). Kutatásom során megalkottam a történelem témakörben alkalmazható kritikai gondolkodás taxonómiát, amelyet pontosítottam Anderson-Krathwohl (2001) tanulási célkitűzések modelljének segítségével. A történelemtanárok gondolkodását és nézeteit feltártam strukturálatlan kognitív térkép módszerével, támogatott felidézéssel. Szakértői mintavétel történt. Az oktatástervezési megközelítések közül (Ollé, 2015. p. 86.) a jelen kutatás fejlesztése oktatástanulás szempontjából építette fel a tanköri modulokat, azaz a kognitív folyamatok fejlesztésére koncentrált. A pedagógiai kísérlet terepe a Neo LMS alkalmazás lett, ami e-learning keretrendszer, tananyagtartalom szervező rendszer (LCMS). Általam fejlesztett 2 hetes tanórán kívüli anyagot osztottam meg, tutorként támogattam a diákok tanulási folyamatait. A kutatás eljárásrendjét (eszközök, módszerek), megbízhatósági mutatóit ismertetem az előadás során. A 11-12. évfolyamos gimnazistáknál csoportos valószínűségi mintavételt alkalmaztam, kiegészítettem a hólabda mintavételi eljárással (összesen 330 fő). Kutatási kérdés volt: Milyen módon mérhető a történelmi tartalomba ágyazott kritikai gondolkodás kognitív elemeinek tanulói teljesítménye elektronikus tanulási környezetben? A kutatás hipotézisei közül egyet emelek ki (egymintás t-próbát alkalmaztam ennél): A történelmi tartalomba ágyazott kritikai gondolkodás kognitív elemeinek tanulói teljesítményét lényegesen befolyásolja a Neo LMS fejlesztő anyagainak megismerése. Az önkontrollos csoport esetében ez bizonyítást nyert. Bízom benne, hogy a tanulók kritikai gondolkodásának kognitív elemeit és a digitális kompetenciát fejlesztő módszertani megoldásom hozzájárul a pedagógiai kultúraváltáshoz. A bemutatásra kerülő pedagógiai kísérlet a tanulók egyéni fejlesztésérére koncentrál, egy jó példája a SAMR modell (Puentedura, 2006) felső szintjének, alkalmazásával hatékonnyá tehető a különböző történelmi források feldolgozása, miközben az IKT által nyújtott lehetőségek is megvalósulnak. ----- A report on developing critical thinking connected to historical sources ----- The goal of the presentation is to share the results of a comprehensive research topic (Érsek, 2019). I attempted to find a skill developing methodological solution in the field of pedagogy that is closely connected to the development of critical thinking in an e-learning environment. The focus is on assessing and developing the cognitive elements of critical thinking embedded in historical teaching materials. One approach to the research on History teaching at an international level states that developing critical thinking and source analysis are the main tasks of History instruction (Jancsák, 2019). Owing to the complexity of the task and the complex conceptual framework, there has been only a few empirical studies in the field of critical thinking that can be regarded as successful. The pedagogical interpretation of the concept has begun in Hungary (Molnár L., 2002.; Tóth, 2007.; Kovács, 2009.; Fábián, 2014.), and the Anglo-Saxon pedagogy focuses on conceptual clarification and on the exploration and summarization of the structural elements of critical thinking (Elder – Paul, 2006.; Lai, 2011). Based on my research, I created a critical thinking taxonomy which can be applied within the context of History, and I further refined it by using Anderson-Krathwohl’s (2001) model of learning objectives. I explored the beliefs and attitudes of History teachers by using a non-structured cognitive map and stimulated recall with questions. The sample procedure was expert sampling. From the educational planning approaches (Ollé, 2015. p. 86.), the development of the present research created the modules of the course from the education-learning perspective, which means that it focused on the development of cognitive processes. The present pedagogical experiment was executed within the Neo LMS application, which is an e-learning platform and a learning content management system (LCMS). I created and shared a two-week skill developing material, which was not part of class activities, with the students, and I assisted their learning processes as a tutor. In this presentation, I outline the research protocol (tools, methods) and reliability indices of the research. I applied probability cluster sampling in the case of eleventh- and twelfth-graders, and additionally used snowball sampling (altogether 330 participants). The research questions were the following: How can the students’ performance be assessed related to the cognitive elements of critical thinking embedded in historical teaching materials in an elearning environment? I highlight one of the research hypotheses (one-sample t-test was used in this case): Students’ performance related to the cognitive aspects of critical thinking embedded in historical teaching materials is significantly influenced by becoming familiar with the Neo LMS skill developing materials. In the case of the single-case experiment group, this hypothesis was confirmed. I hope that my methodological solution that develops the cognitive elements of students’ thinking and their digital competence will contribute to the transition in pedagogical approach. The presented research in the field of pedagogy focuses on the individual development of students, which is a good example of the highest level of the SAMR model (Puentedura, 2006), and by applying this, the interpretation of different historical sources can be more effective and the opportunities offered by the ICT environment are also incorporated