A vesetranszplantáció sikerességének pszichológiai tényezői. A szorongásszint és a szerv intrapszichés integrációjának hatása a gyógyulási folyamatra = Psychological Factors of Successful Kidney Transplantations. The Effects of Anxiety and Intrapsychic Integration of the Organ on Recovery

A betegséggel, a testtel és a gyógyulási folyamattal kapcsolatos attitűdök és a kognitív reprezentációk jellege számottevő befolyást gyakorol a szervátültetésen átesett betegek felépülésére. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának Transzplantációs Osztályán több mint egy éve folyó kutatásukban a szerzők 51 veseátültetett személynél megvizsgálták, hogy a hangulati tényezők, a betegséggel és szervvel kapcsolatos reprezentációk kimutatható összefüggésben állnak-e a graft megfelelő működésével. Módszerek: Kutatásukban négy mérőeszköz kombinációját tesztelték: a szorongásszint és a hangulati állapot mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás kérdőívet és a Beck-féle depresszióskálát alkalmazták, a betegség- és testreprezentációkat, illetve a gyógyulással, az idegen eredetű szerv testi és pszichés integrációjával kapcsolatos nézeteket pedig egy általuk kidolgozott kérdőívvel és rajzteszttel vizsgálták. Eredmények: A szorongó betegek a projektív rajzteszten a transzplantált vesét nagyobbra rajzolták, ami azt jelzi, hogy a szorongás megakadályozza a szerv normális intrapszichés integrációját. Fontos kutatási eredményük, hogy a transzplantáció utáni, vérből kimutatott 10. napi kreatinin- és karbamidszint szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akik a projektív rajztesztben a veséjüket kisebbre rajzolták. Következtetések: A transzplantált betegek rajzain a vese mérete szorongást jelző funkciót tölthet be, ami egyrészt a vizsgálatukban alkalmazott egyszerű pszichodiagnosztikai eljárás hasznosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a prevenció fontosságára. Transplant patients’ attitudes and representations related to their illness, their body, and the healing process have a significant impact on their recovery. Aims: The study involved 51 patients from the Department of Surgery, University of Szeged, Hungary. The primary aim was to examine the possible connections between emotional and mood factors, illness and body representations, and the successful onset of renal functions after surgery. Methods: Patients were tested with a combination of 4 instruments: Spielberger’s anxiety scale and Beck depression scale, self and organ drawings, and a questionnaire designed by the authors. Results: Our data suggest that high distress correlates with kidney disfunction after transplantation. Patients with higher anxiety drew the kidney larger in their projective drawing test. It was a remarkable result that post-transplant blood test on Day 10 showed significantly lower creatinine and urea levels in those patients who had drawn the kidney smaller in their projective drawing test. This might indicate that the organ’s normal intrapsychic integration and the related kidney functions are disturbed. Conclusions: The results of this study provide useful information about the psychological background, which has received relatively little attention so far. It can also give important clues for further research on clinical health psychology in supporting the healing process