Rosszkedvünk tana

Az emberi gondolkodás jellemzője, hogy narratívákban és metaforákban fogalmazza meg a világ törvényszerűségeit. A dismal science kifejezést első ízben Thomas Carlyle használta a korabeli politikai közgazdaságtan epitheton ornansaként. A tanulmány a kifejezés etimológiáját kutatva bemutatja azokat a ma is tetten érhető különbségeket, amelyek megosztanak bennünket a társadalom és a gazdaság szerveződését meghatározó erőkről vallott nézeteinkben. Az itt felidézett Carlyle–Mill-vita és az Edward Erye–William Gordon-polémia során a modern gazdasági növekedés korszakába való belépés három alapvető jellemzője találkozott térben és időben. Az első a szabadpiaci viszonyokra épülő gazdaság jogi kereteinek megteremtése. A második a sikeres gazdaság alapvető intézményi előfeltétele: a törvények mindenkire érvényes kényszerítő ereje. A harmadik a közbeszéd, a szabad kereskedésről, a szabad vállalkozás méltóságáról és sérthetetlenségéről való közvélekedés átalakulása. Az események alakulásában meghatározó szerepük volt azoknak, akik vállalták ezeknek az elveknek a következetes képviseletét mind a közgazdaság-tudományban, mind a polgárjogi mozgalmakban. Journal of Economic Literature (JEL) kód: N3, O1, Z1