Az integrált terület- és vidékfejlesztés eszközei és korlátai Magyarországon

Az integráció, az integrált működés az élet számos területén ismert és alkalmazott olyan követelmény, amely nélkül céljaink megvalósítása válna lehetetlenné. Kérdés, hogy az integráció miként jelenik meg a jövőnket jelentős mértékben befolyásoló fejlesztéspolitikában, és mindez miként értékelhető a terület- és vidékfejlesztés tudományos szempontjai alapján. A válaszokhoz vezető úton szükséges megismerni az integrált megközelítés fogalmi elemeit, az integrált – és az integráció inverzének tekinthető – ágazati fejlesztés jellemzőit, az integrált fejlesztési módszer területi léptékét meghatározó, befolyásoló szempontokat, az integráció lehetőségeit és feltételeit mind központi, mind pedig területi szinten. A 2014–2020-as programozási időszak európai fejlesztési forrásokhoz kötődő integrált eszközeinek hazai alkalmazása tekintetében arra is választ kell keresni, hogy a magyar döntéshozók miért nem kívánták vagy miért nem voltak képesek alkalmazni, illetve az elvárható vagy kívánatos mértékben alkalmazni az uniós szabályozás által felkínált két integrált fejlesztési eszközt, a közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD/LEADER), valamint az integrált területi beruházást (ITI). Mindez az egyes integrált fejlesztési eszközökkel szemben támasztott követelmények vizsgálata alapján értékelhető. Valós szakmai alapokon nyugvó, racionális válasz nehezen adható