Explicit és implict tanulási teljesítmények kettõs disszociációja szkizofréniában

Jelen kutatás célja az volt, hogy az explicit (deklaratív) és implicit (nem-tudatos) tanulási folyamatokat vizsgálja szkizofréniában neuropszichológiai kísérleti módszerekkel. A vizsgálatban szkizofréniával DSM-IV szerint diagnosztizált betegek (n=19) és hozzájuk nemben, életkorban és iskolai végzettségben illesztett egészséges kontrollszemélyek (n=11) vettek részt. A betegek korábbi szisztematikus neurokognitív felmérésük alapján két alcsoportba voltak oszthatók, az ún. S (n=9) és Z (n=10) alcsoportokba (Szendi és mtsai, 2010). A neuropszichológiai állapotfelmérés során a résztvevõk téri-, vizuális- és verbális munkamemória feladatokat hajtottak végre (Corsi Kocka Teszt, Vizuális Mintázat Teszt, számterjedelem- és álszóterjedelem tesztek). A végrehajtó funkciók mûködését a Wisconsin kártyaszortírozási, valamint a kategória- és betûfluencia feladatokkal mértük. Ezt követõen a résztvevõk explicit és implicit tanulási teljesítményét teszteltük. Elõbbi során a résztvevõk két szólistát tanultak, majd 5 perces (matematikai feladattal kitöltött) késleltetést követõen egy hívóingerrel segített felidézési helyzetben kellett elõhívniuk a korábban tanult szavakat. Az implicit tanulás mérésére az Alternáló Szeriális Reakcióidõ Feladatot (ASRT) használtuk. A feladat során a résztvevõk a számítógép képernyõjének négy lehetséges pontján megjelenõ ingereket láttak. Minden ingerhez tartozott egy gomb a számítógép billentyûzetén; feladatuk az volt, hogy az éppen megjelenõ ingerhez tartozó billentyût a lehetõ leggyorsabban lenyomják. Az ingerek mozgása egy rejtett szekvenciát követett (pl. 2R4R1R3R), ami a vizsgálati személy számára nem tudatosult. A tanulási teljesítményt a szekvencia és a random elemek reakcióidõ különbsége jelzi. A betegek két alcsoportjának teljesítménye az explicit emlékezeti és az implicit szekvencia tanulási feladaton kettõs disszociációt mutatott. Míg a Z alcsoportba tartozó betegek szignifikánsan több szót tudtak felidézni a szólistatanulást követõ, hívóingerrel segített, explicit emlékezeti felidézési helyzetben, addig az implicit szekvencia-specifikus tanulási hatás csak az S alcsoportban volt kimutatható. Az explicit és implicit memória-károsodások kettõs disszociációja arra utal, hogy a két szkizofrénia alcsoport (S vs Z) neurokognitív háttere eltér egymástól