Magyarország a nemzetközi innovációs versenyben az EU-csatlakozás után

A 2000-es évek eleje óta az EU pozíciói lassan romlottak a nemzetközi innovációs versenyben, és ugyanez mondható el Magyarországról is. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors kutatás-fejlesztésiinnovációs (K+F+I) felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. Az EU-n belüli, elsősorban a közös forrásokért folytatott K+F+I-versenyben pedig – különösen a jó pályázati teljesítményeknek köszönhetően – az EU-csatlakozás óta nem romlottak a magyar pozíciók. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, I28, O30, O38