Személyes digitális hagyatékok megőrzése

Az első digitális számítógépek megjelenése óta az információelőállítás módja az élet egyre több területén változik meg, és az információhordozó már csak ritkán analóg. A papíron előállított szöveget felváltotta a digitális szöveg, a képet már nem filmtekercsre rögzítjük, hanem bitekben tároljuk és sok esetben hivatalos vagy magánjellegű ügyeinket is az interneten keresztül, a digitális térben intézzük el. A folyamat eredménye, hogy a személyes hagyaték, amely egy ember élete során keletkezik, egyre inkább függ a számítógépek, elektronikus adattárolók élettartamától és megbízhatóságától. Ráadásul, a webes szolgáltatások és a felhőtechnológia elterjedése révén az előállított adathoz való hozzáférés módja sok esetben nem egzakt és nem helyhez kötött, emiatt teljes körű feltárása rendkívül nehéz. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az elektronikusan, az utódok számára sok esetben ismeretlen webcímeken tárolt személyes hagyatékok jóval hiányosabbak lesznek, mint az analóg információhordozók korában. A probléma kezelésére tucatnyi online szolgáltatást indítottak az elmúlt évtizedben, ám ezek egy jelentős része megszűnt vagy nem kellően megbízható ahhoz, hogy legféltettebb adatainkat is a szolgáltatóra bízzuk. Tanulmányunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy lehetséges-e kellő biztonsággal, egy életen át megőrizni digitális adatainkat, és lehet-e partner ebben a folyamatban a könyvtár