Jews of Potisje in Bačka in the period from 1941 to 1944

Posledica prinudnog rada i deportacije bila je da su nakon rata opstale samo zajednice organizovane u većim gradovima, budući da se u njih - po zakonu o velikim brojevima - vratilo više preživelih. Jevrejske zajednice Potisja su takoreći potpuno uništene. U Senti su se još jedno vreme održali, s obzirom da ih se iz logora vratilo 256, ali su tokom sledeće decenije, nakon osnivanja države Izrael, mnogi izabrali da se isele, čime je i najveća jevrejska zajed- nica ove male regije definitivno prestala da postoji. Tokom 90-tih godina 20. veka - verovatno delom i kao posledica tadašnjih dešavanja - probudilo se interesovanje za ove zajednice, što se pokazalo ne samo u istraživanju njihove prošlosti, nego i u tome da su na dva mesta (prvo u Kanjiži, a nakon toga i u Senti) počeli redovno da se podsećaju na žrtve Holokausta. To još nije nesumnjiv znak da su ovdašnji Mađari spremni da se suoče sa tim periodom svoje neslavne prošlosti, ali prvi koraci su obećavajući i ostaje nam samo nada da će kako vreme bude prolazilo i do toga da dođe.A munkaszolgálat, valamint a deportálások következtében a háború után csak a nagyobb városok közösségei maradtak fenn szervezetten, hiszen ide - a nagy számok törvénye alapján - több túlélő tért vissza. A Tisza-vidék zsidósága szinte teljesen megsemmisült. Zentán még egy ideig tartotta magát, hiszen 256-an jöttek vissza, de a következő évtizedben, Izrael megalakulásával sokan a kitelepülést választották, s a kisrégió legnagyobb közössége is végleg megszűnt. Az 1990-es években - talán részben az akkori események következtében - feléledt az érdeklődés e közösségek iránt, ami nemcsak a múltjuk kutatásában mutatkozott meg, hanem abban is, hogy egy-két helyen (előbb Magyar - kanizsán, majd Zentán is) kezdtek rendszeresen megemlékezni a holokauszt áldozatairól. Ez még nem feltétlenül annak a jele, hogy az itt élő magyarság kész szembesülni múltjának e dicstelen részével, de a kezdetek biztatóak, és csak remélhetjük, hogy az idő múlásával erre sor kerül.Tekst uporedo na srpskom i mađarskom jeziku (parallel text in Serbian and Hungarian)