Territorial Differences and some Aspects of Rural Development in Hungary

Agriculture is certainly not the most decisive element of the expansion of EU towards eastern central Europe. However, it is one of the most complex issues, if not the very most one, on the way of integrating the new members. Nevertheless, the implementation of the Common Agricultural Policy in the field of rural development might help to ease the present rural disparities and unfavourable spatial trends in Hungary, as well as in the other candidate countries. Rural economy is a complex and dynamic system (Allanson, P. - Withby, M. 1996), and agriculture should be treated as a part of it (Nijkamp, P. 1996). Rural development includes a great number of issues and various aspects. The authors focus, in a spatial aspect, on income distribution and employment issues, and presents some significant indicators of regions (corresponding to the NUTS-2 level) established by means of aggregation of traditional administrative units, e. g. counties (NUTS-3). The regional disparities observed in Hungary are discussed in a European context. Finally, some of the authors' results deriving from an analysis of statistical sub-regions (NUTS-4) are summarised. Policy aspects, SAPARD, and related crucial documents, e. g. the National Development Programme and the National Rural Development Programme, are not discussed here. ------------- A mezőgazdaság ugyan minden bizonnyal nem a legdöntőbb eleme az Európai Unió kelet-közép-európai bővítésének, de az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – kérdése az új tagok integrálásának. A Közös Agrárpolitika meghonosítása a vidékfejlesztés területén elősegítheti a jelenlegi vidéki diszparitások és kedvezőtlen térségi tendenciák enyhítését, Magyarországon csakúgy, mint a többi EU-tagjelölt országban. A vidékgazdaság komplex és dinamikus rendszer (Allanson, P. - Withby, M. 1996), és a mezőgazdaságot annak részeként kell kezelni (Nijkamp, P. 1996). A vidékfejlesztés számos kérdést és sokféle szempontot ölel fel. A szerzők térbelileg a jövedelem-megoszlás és foglalkoztatás kérdéseire összpontosítják figyelmüket Bemutatják a NUTS-2 szintű régiók néhány fontos jellemzőjét amelyek a hagyományos közigazgatási egységek, pl. a megyék (NUTS-3) egybevonása útján alakultak ki. A Magyarországon tapasztalható diszparitásokat európai kontextusban tárgyalják. Végezetül a szerzők néhány, a statisztikai al-régiók (NUTS-4) elemzéséből adódó eredményt összegeznek. A politikai vonatkozásokat a SAPARD-ot és a kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumokat – mint pl. a Nemzeti Fejlesztési Programot és a Nemzeti Vidékfejlesztési Programot – nem tárgyalják