Gondolatok az élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről

A szövetkezés létjogosultságát – a változatosabb intézményi struktúra előnyei mellett – számos gazdasági ok, például koordinációs-integrációs előnyök (hosszú távú értékesítési csatorna biztosítása, tranzakciós költségek és kockázat csökkentése, valamint a gazdálkodók megélhetésének, jövedelmének növelése) mellett a bizalom és az informális kapcsolatok, végső soron pedig a társadalmi tőke erősítése egyaránt aláhúzza. A tanulmány célja – Ihrig Károly elméletének segítségével – a (mezőgazdasági) szövetkezés gazdasági lényegének megvilágítása, másrészt az ún. előmozdító típusú szövetkezés integrációs jelentőségének és létrejötte feltételeinek vázlatos elemzése. Követve Ihrig Károly „tanácsát”, aki a szövetkezet és a tag közötti kapcsolat (dinamikus) elemzésében látta a szövetkezés gazdasági lényege megfejtésének kulcsát, elsősorban maga a folyamat, az egyes (potenciális) szövetkezők közötti gazdasági (és társadalmi) interakciók állnak az elemzés középpontjában. Összefoglalva megállapítható, hogy a termelők nagyobb alkuerejének és magasabb piaci részesedésének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat is, akik szövetkezeteken és más termelői tulajdonú szervezeteken keresztül megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. Elterjedésüket azonban hátráltatja, hogy a magyar társadalomban még mindig alacsony szintű a bizalom és a fogyasztói közösségtudat, ezért szükséges a szemléletformálás, az együttműködési formák megismertetése, illetve ösztönzési rendszer kiépítése. A szövetkezés: alulról építkező, társadalmi önszerveződő folyamat, melynek távlati célja akár a fogyasztási és értékesítő szervezetek (szövetkezetek) tevékenységének (akár informális) összekapcsolása is lehet. Külföldi tapasztalatok gondos adaptálásával figyelmet kell fordítani a gazdák és a fogyasztók felkészítésére; kedvezményes rövid távú hitelek biztosítására a szövetkezetek számára forgóeszköz-finanszírozásra, valamint (például áfacsökkentéssel) a feketegazdaság visszaszorítására.----------------------Justification of co-operation includes a more diversified institutional structure, a number of economic reasons (securing the market for the long term, decreasing trans-action costs and risks, increasing the income of farmer-members etc.), as well as en-hancement of trust, informal connections and social capital among others. The pur-pose of this study is to shed some light on the “economic essence” of the so-called pro-motional (extension) type of agricultural cooperation with the help of Károly Ihrig’s co-operative theory. According to his approach, the (dynamic) analysis of the connection between the co-op and the member is the most important tool for revealing the “se-cret”, thus the economic and social interactions of (would be) members are at the cen-tre of the study. Briefly summarising the results of the research, it can be concluded that bigger countervailing power and higher market shares of producers have a positive message for the whole supply chain. This also includes consumers, who have access to more consistent and often better quality products. However, a low willingness to coop-erate and also a low level of trust and consumer awareness hold back the greater repli-cation of those producer-owned organisations; therefore education, the introduction of different forms of cooperation (collaboration) and establishment of an efficient incen-tive system are needed. We should pay attention to the preparation of producers and consumers with the help of adequate adaptation of good foreign experience