A MAGYARORSZÁGI TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁS ÁTALAKÍTÁSI LEHETŐSÉGEI

Hazánkban, a termőföldhasználatban paradigmaváltás előtt állunk. Az állattenyésztés drasztikus visszaesése, a növénytermelés vetésszerkezetének elmaradt alkalmazkodása az állatlétszám csökkenéséhez, a zöldség-gyümölcs-termelésben bekövetkezett visszaesés a lehetséges föllendülés helyett, a fosszilis energiahordozók drasztikus drágulása, az ország energiaimport függőségének növekedése, a fosszilis energiahordozók felhasználása során létrejött környezet- és egészségkárosító hatások, valamint az utóbbi 30 évben egyre erőteljesebben tapasztalható mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearány romlása szükségessé teszi a mezőgazdaság és erdészet energetikai alapanyag-termelő képességének kiaknázását, különösen pedig a biomassza sokoldalú energetikai hasznosítását. Az 1970-2000 között eltelt 30 évben a búza/olaj cserearány romlás 6,2-szeres, a kukorica esetében ez az arányszám még kedvezőtlenebb, hiszen a 30 év előttihez képest 8,3-szoros mennyiségű kukoricát kellett adni 1 tonna olajért 2000-ben, a marhahúsnál pedig 11-szeres a cserearány romlás mértéke. A biomassza energetikai hasznosítása történhet tüzeléses energetikai alapanyagok, biogáz és biohajtóanyagok alapanyagainak mezőgazdaságban történő előállításával, a takarmánygabonák, az olajos magvak, a szántóföldi energetikai növények céltermesztésével, valamint energetikai faültetvények létrehozásával, célirányos, szervezett, hosszú távú stratégián alapuló hasznosításával. A termőföldhasználat átalakítása viszont csak egy jól kimunkált nemzeti stratégia részeként lehet eredményes. A nemzeti stratégiára alapozott gazdasági és mezőgazdasági stratégiának fontos eleme az energetikai alapanyag-termelés és hasznosítás. ----------------------------------------- We stand before a paradigm shift in agricultural land usage in Hungary. The drastic reduction in animal husbandry, the overdue adjustment of the sowing structure of plant cultivation to the reduction in animal numbers, the slump in vegetable and fruit production instead of a potential boom, the drastic increase in the cost of fossil fuels, the increase in the country’s dependence on fuel imports, the harmful effects on the environment and on health caused by the use of fossil fuels, and the decline in the exchange rate of agricultural produce expressed in oil, which has been increasingly noticeable in the past 30 years, all make the exploitation of agriculture and forestry’s capacity for raw material production necessary, in particular the versatile, energetic utilisation of biomass. Energetic utilisation of biomass can take place through the agricultural production of raw materials, the elementary materials of biogas and bio-propellants, needed for energetic heating, through targeted cultivation of fodder crops, oily seeds, and arable lands’ energetic plants, as well as by the establishment of energetic forestation and its targeted, organised utilisation based on a long-term strategy. The production and utilisation of energetic raw materials needs to be an important element of economic and agricultural strategies based on a national strategy