A MEZEI NYÚL GAZDÁLKODÁS AKTUÁLIS HELYZETE ÉS SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSE

Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a kedvezőtlen adott-ságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős része kikerül a mezőgazdasági művelésből. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismert programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepelt.) A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásait hosszú távra célszerű megtervezni. A hatékonyság mérése érdekében korszerű létszámbecslést és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést indokolt alkalmazni. A jelenleg folytatott folyamatos hasznosítási gyakorlattal szemben az állo-mány létszámváltozásait követő hasznosítás szükséges. Ehhez meg kellene köve-telni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után indokolt véglegesíteni. Ajánlatos a gazdálkodókat ösztönözni a kutatatási eredmények és a hasznosí-tási modellek alkalmazására. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak szá-mára kötelező vizsgához kötött továbbképzéseket indokolt tartani a létszámbecs-lési módszerekről és a hasznosítási modellekről. Szükséges a januári befogások betiltása, és a decemberi befogások engedély-hez kötése. Ezen felül a gazdálkodók havi bontásban adják meg a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb rész októberre essen. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez szükséges kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. Fontos a mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése az Országos Vadgazdálkodási Adattárban. Lényeges az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése is. Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy – Heltai, 2000). Becsülni és jelenteni kell a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet szükséges terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni indokolt. Fontos a felmérésekkel kapcsolatos adatok hozzáférhetősége. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét. Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megva-lósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használha-tó és elfogadott becslési – hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát ajánlatos elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdál-kodói szemlélet megváltoztatására, ösztönözve a gazdálkodókat a kutatási prog-ramokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. a résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.) Az új tudományos eredményeket minden szinten indokolt beépíteni a vad-gazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása. Célszerű célzott továbbképzések szervezése nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is. Ezeken túlmenően további kutatások szükségesek pl.: az élőhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változá-sának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Following Hungary’s accession to the EU, probably a significant proportion of agricultural land with unfavourable characteristics will be no longer cultivated. These areas may be exceptionally well utilised for the purposes of small game management. An appropriate support system needs to be developed to establish this. (Game management appeared merely as a marginal note in previous programmes.) It would be expedient to make long-term plans for the provision of funds to support the development of habitat for game management. In the interests of efficient management, modern methods of estimating population numbers should be applied and utilization should be planned accordingly. In contrast to the current practise of continuous utilisation, utilisation based on changing population numbers is required. To facilitate this, there should be a requirement for data based on unified methods of estimation. Approval of brown hare utilisation figures should only be finalised following the estimation of autumn stock. Farmers should be encouraged to use the results of research and utilisation models. Hunting associations are advised to conduct compulsory, examination-based training for those members employed as hunt masters on how to estimate population numbers and how to utilise models. January captures should be forbidden and those taking place in December should be licensed. Furthermore, managers should provide the amounts of utilisation broken down by months with October showing the greatest share of capture. If the density of brown hares across the total game management area falls short of 0.2 head/ha at the spring estimate and short of 0.4 head/ha at the autumn estimate, the December hunt have to be to be licensed to ensure the maintenance of breeding stock. Monitoring the level of brown hare population is essential for the National Game Management Databank (Országos Vadgazdálkodási Adattár; OVA). The strengthening of OVA’s function for analysis and control is essential. The introduction of deliberate predatory game management is important (Sze-methy és Heltai 2000). The density of fox stock should be estimated and reported (maps of fox burrows in game areas should be prepared annually) and based on this information hunting associations should shoot them in predetermined numbers. Tularaemia infections should be researched and not covered up. All survey data should be freely accessible. Pre-screening for tularaemia by the managers must be stopped, but following the opening hunt of a season hunting authorities should urge the examination of shot hares for infection. A number of projects linked to brown hare research have been implemented in the past decade with support from the Ministry of Agricultural and Rural Development (FVM). Thanks to these projects, a user-friendly and accepted estimation-utilisation method has developed. In future, its use should be disseminated. Efforts must be made, through involving farmers’ trade associations, to influence their opinions and motivate them to take part and actively cooperate in research programmes. (For example, participation could be deemed an advantage when assessing applications for various supports.) The mainstreaming of new scientific accomplishments into game management education is justified at all levels. It would be useful to accompany this with the publication of a short, practical guidebook for use as an educational tool. Targeted further education and training would be useful not only for farmers, but also for teachers and professionals from the authorities and trade associations. Beyond this, however, further research is necessary, on subjects such as: projecting the effects of habitat change; the impact of changes in agricultural plots and technologies; the provision of water; the impact of predators and their management; problems in game health; an economic analysis of farming