A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ELSŐ ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

2004. május elsején lezárult egy hosszú felkészülési időszak a magyar mezőgazdaság számára és – bizonyos korlátozásokkal – hatályba léptek az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának szabályai, rendelkezései. A tanulmány vizsgálja az agrárgazdaság 2004. évi jövedelmeinek alakulását, illetve azt, hogy ebben milyen szerepet játszottak az EU-csatlakozás mérlegének pozitív és negatív serpenyőjébe helyezhető tényezők. Az előbbiek sorában megemlíthetők a következők: a támogatási keretek növekedése, új pályázati lehetőségek, a spontán piaci ingadozások mérséklése, a várhatóan állandóbb szabályozási környezet, valamint a nagyobb termelői jövedelmek. A negatívumok sorában kiemelhetők: az intézményrendszer felkészületlenségéből eredő támogatás-kifizetési problémák s az ebből adódó pénzhiány, a versenyképesség (remélhetőleg átmeneti) romlása, az állattenyésztés visszaesése, az export-import egyenlegének csökkenése. Bár a csatlakozásnak a pozitív következmények mellett számos kellemetlen „mellékhatása” is volt, az agrárjövedelmek az utóbbi öt év alatt 2004-ben emelkedtek a legmagasabb szintre. A jövőre nézve nagy valószínűséggel állítható, hogy az intézményi rendszer stabilizálódása és a piacok megszerveződése után a jól vezetett, szakosodott gazdaságok a csatlakozás nyertesei lesznek. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX For Hungarian agriculture a long period of preparation has ended in May 2004 and the rules and orders of the Common Agricultural Policy of European Union within certain limits have become applicable. This study examines the development of incomes in agricultural and the role of positive and negative factors affecting them due to having joined the EU. The earlier factors include primarily increases in agricultural supports, new opportunities for applying for funds, moderation of spontaneous market fluctuations, a foreseeable legislative environment of increased stability and increased income for the producers. The negative factors include support-payment problems deriving from unprepared systems of institutions leading consequently to lack of funds, deterioration of competitiveness (hopefully transitionally), decline of animal husbandry and decline of export-import balance. Although a number of positive factors was balanced by a number of unpleasant “side-effects”, agricultural incomes in the past five years increased to the highest level in 2004. With respect to the future, it can be forecast with confidence that well-managed and well-specialised farms will become the winners of Hungary’s accession to the European Union once the systems of institutions are stabilised and markets are organised