Koren István identitása aszódi éveinek tükrében

A tanulmány Aszód városának és helyi értelmiségének 19. századi történetére koncentrál és Koren István irattára alapján gazdag forrásanyag bevonásával készült el. Koren István a Latin Iskola ismert és elismert tanára, Petőfi Sándor oktatója 1833 és 1856 között oktatott Aszódon. A tanulmány a korszak, a reformkor nemzetiségi problematikájával, nyelvharcokkal, magyarosítással foglalkozó vitáinak helyi szinten történő megjelenését is elemzi. Koren István fennmaradt emlékkönyve és kiterjedt levelezése alapján tesz kísérletet a tanár személyiségének, identitásának megrajzolására. A források arra engednek következtetni, hogy Koren életének Aszódhoz köthető szakaszában a tanár szlovák identitása már kirajzolódik. Azonban az is kimutatható, hogy nem akart konfrontálódni a magyar hatóságokkal és környezetével. Baráti köre és kapcsolatai azt bizonyítják, hogy kötődött a szlovák nyelvhez és valamilyen szinten kapcsolatba is kerülhetett a mozgalommal, mindemellett több magyar érzelmű baráttal is rendelkezett. Szlovák önmeghatározása a korszakra jellemző, a nyelvi-nemzeti problémákat áthidalni próbáló hungarus tudattal párosult. A tanulmány végkövetkeztetése szerint az adott korszakban egy olyan szlovák nyelvi környezetből származó és ezzel azonosuló értelmiségiről van szó személyében, aki egzisztenciáját és becsületét féltve nem akart egyértelmű választást hozni, az otthont adó országgal szembefordulni, ugyanakkor anyanyelvének jogaiért és műveléséért minden helyzetben igyekezett kiállni. ----- THE IDENTITY OF ISTVÁN KOREN DURING HIS LIFETIME IN ASZÓD Diána Bozó–Szűcs’s paper analyses the early years of István Koren, a Slovak and Lutheran intellectual, acting as a teacher in the Latin School in Aszód from 1833 until 1856. As the teacher of the famous Hungarian poet, Sándor Petőfi he also enjoyed high respect among his Slovak and Hungarian friends and fellow teachers. In Aszód — a trilingual town in Pest–Pilis–Solt–Kiskun County situated some ten kilometers eastwards from Budapest — national conflicts and the question of the official language were highly sensitive political issues in the 1840s — like it was in the entire country. The debate about the question whether Koren was a supporter of Pan Slavism, unfolded several times during his stay there. All these issues — Pan Slavism, use of the Hungarian language as the official language, and what language should be educated in schools — were often raised and hotly debated by leading political thinkers of the Reform Era (1825–1848) in Hungary. Moreover, this study gives an account of Koren’s views about the nationality issue, and about the use of the national language. By highlighting the causes and main features of local national conflicts between pro Slavic and pro Hungarian intellectual groups, this work explores the social background of Koren as well, how he lived and worked in a multicultural town. The detailed research carried out in Koren’s correspondence by Diána Bozó–Szűcs makes it possible to get information about the circumstances, which led to certain identity choices made by him in a multicultural environment of the Hungarian Kingdom in the middle of the 19th century