The Systemic Approach of Intergroup Relations

A doktori disszertáció a csoportközi viszonyok értelmezéséhez és vizsgálatához a szociális reprezentáció elmélet (Moscovici, 1971) és szociális identitáselmélet (Tajfel & Turner, 1978), integrációját proponálja elméleti keretként, amellett érvelve, hogy ez a metaelméleti megközelítés magyarázni tudja (1) az előítélet és sztereotípia sokszínűségét, (2) a bizonyos identitás struktúrákkal együtt járó csoportközi viszonyulásokat, valamint (3) az identitással szintén összefüggésben lévő pszichológiai mélystruktúrák csoportközi viszonyokban történő változását. A doktori értekezés a rendszer szintű megközelítés mentén a csoportközi viszonyokat és az identitás folyamatokat egymással szimultán próbálja megragadni: az előítélettel kapcsolatban nem csak az előítélet tárgyára, vagy forrására fókuszál, hanem a kettő kölcsönös viszonyrendszerére, és a kontextusra, amiben az adott viszonyrendszer kibontakozik. A disszertáció empirikus része a vázolt elméleti koncepció mentén a nem cigány magyar többség és cigány kisebbség viszonyrendszerét tárja fel. Az első kutatás eltérő társadalmi kontextusokban (négy eltérő oktatási intézményben), szabad asszociációkon keresztül, valamint projektív módszerekkel tárja fel a magyar és cigány reprezentációt (N=613). Mivel az identitás és a reprezentáció egymástól elválaszthatatlan folyamatok, a vizsgálat célja az ingroup (Én) és az outgroup (Másik) reprezentációjának összetartozó vizsgálata. A második kutatás az első kutatás tovább gondolása. Míg az első vizsgálat az identitás és a reprezentáció közti kapcsolatot boncolgatja, addig a második kutatás fókuszában az identitás és a csoportközi viszonyok összefüggései állnak (N=400). Mivel az előítéletes viszonyulás egy sajátos identitás állapotként is felfogható, a vizsgálat ennek az állapotnak a komplex feltérképezését célozza meg, az identitás személyes és társas aspektusának együttes bevonásával. A kutatásban a nem cigány magyar többség és cigány kisebbség viszonyrendszert véleményező szöveges válaszok vannak egybevetve intrapszichikus, interperszonális és csoportidentitást vizsgáló változókkal. A kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy a csoportközi folyamatok több faktoros, valamint nem egyirányú, hanem cirkuláris dinamikák. A viszonyrendszerben történő változás a rendszer minden elemét érinti, ami implikálja a beavatkozások holisztikus szemléletének igényét