INTERNATIONALIZATION OF HUNGARIAN HIGHER EDUCATION IN ECONOMICS TRAINING

A doktori értekezésemet a magyar felsőoktatás nemzetköziesedése témakörében készítettem el. Kutatásom során kiemelt figyelmet szenteltem a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén akkreditált képzéseknek a Debreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Szent István Egyetem esetén. A primer adatgyűjtés a felsorolt intézményekben történt, azonban a szekunder adatgyűjtés kiterjedt hazai és nemzetközi publikációk szintetizáló jellegű elemzésére és a releváns statisztikai adatközlések feltárására is. Az értekezés szakirodalmi áttekintésében elsőként a téma jelentőségével és fogalmával foglalkoztam. Áttekintettem a felsőoktatás nemzetköziesedésének fogalmával kapcsolatos hazai és nemzetközi irodalmakat és megállapítottam, hogy a felsőoktatás nemzetköziesedésére nincsen egységes, nemzetközileg is elfogadott meghatározás. Minderre tekintettel megalkottam saját, a felsőoktatás nemzetköziesedésére vonatkozó fogalmamat. A felsőoktatás nemzetköziesedésének különböző aspektusai közül kiemelten foglalkoztam a hallgatói, kisebb mértékben pedig az oktatói mobilitással, továbbá a felsőoktatási rangsorok működésével is. Ismertettem a felsőoktatás jövőképét befolyásoló demográfiai adatokat. A statisztikai adatok vizsgálata során feltárt tendenciákra tekintettel jövőre vonatkozó becsléseket is készítettem. A statisztikai adatok feldolgozásakor felmértem az országos és nemzetközi statisztikai adatbázisokban elérhető nemzetköziesedésre vonatkozó adatokat. Ennek folytatásaként a Magyarországon tanuló nemzetközi hallgatók közösségének összetételével, motivációjával és a jelenlétük által okozott hatásokkal foglalkozó szakirodalmak összefoglalását is elvégeztem. Primer kutatásom keretében a vizsgált mintát szociodemográfiai markerek mentén jellemeztem. Ezt követően a külföldi hallgatók magyarországi életkörülményeit vizsgáltam, különös tekintettel magányosságukra. Azt is vizsgáltam, hogy a hallgatók hazautazási gyakorisága inkább a jövedelem vagy inkább a családi állapot függvénye. Felmértem, hogy a különböző jövedelmi csoportokba tartozó hallgatók esetében milyen jelentőséggel bírt a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak támogatása. A primer kutatás eredményeként létrejött adatbázison azt is megvizsgáltam, hogy a mintában szereplő hallgatók intézményválasztását milyen tényezők befolyásolják. Ezt követően a vizsgált mintában szereplő hallgatók tanulmányokkal kapcsolatos jellemzőit, ezen belül kiemelten elégedettségét vizsgáltam. Kérdőíves felmérésemben a kitöltők szabadon is véleményt nyilváníthattak több kérdésben, amelyek alapján a hallgatói elégedettséget növelő fejlesztési lehetőségek fogalmazhatóak meg a kutatásban részt vevő intézmények számára. A kérdőívben szereplő kérdések alapján kialakítottam egy, a képzés minőségével és eredményességével kapcsolatos faktort, egy nemzetközi reputációval kapcsolatos faktort, egy könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatos faktort, egy Magyarország szeretetére vonatkozó faktort és egy költségérzékenységi faktort is. A klaszterekbe rendezett faktorok alapján kijelenthető, hogy a vizsgált mintában szereplő hallgatók túlnyomó többsége ajánlaná a magyarországi tanulmányokat mások számára is, az elutasítók aránya igen alacsony, illetve az egyes képzési szinteken tanuló hallgatók eltérő szempontok alapján ajánlanák a magyarországi továbbtanulást másoknak. A kérdőívek eredményei, a kutatás során lefolytatott beszélgetések és saját tapasztalataim szintetizált eredményeiből egy olyan komplex ábrát állítottam össze, amely a felsőoktatás nemzetköziesedését teljes spektrumában vizsgálja. Az ábra segítségével a folyamatra hatást gyakorló legfontosabb szereplők és tényezők közötti összefüggések is átláthatóvá válnak, így pedig a fejlesztési javaslatok bevezetésének helye és módja is könnyebben meghatározható. I prepared my doctoral dissertation on the topic of the internationalization of Hungarian higher education. In the course of my research, special attention was paid to accredited courses in the field of management and organizational sciences in the case of four selected Hungarian higher education institutions: the University of Debrecen, the Eszterházy Károly University, the University of Miskolc and the Szent István University. Secondary data collection included extensive synthesizing analysis of domestic and international publications related to the topic, as well as the exploration of relevant domestic statistical data releases. In the literature review of the dissertation, I first dealt with the significance and concept of the topic. I reviewed the domestic and international literature on the concept of the internationalization of higher education and found that there is no uniform, internationally accepted definition of the internationalization of higher education. I have created my own concept of the internationalization of higher education by synthesizing literature sources. Among the various aspects of the internationalization of higher education, I focused on student and academic staff mobility, and on the higher education rankings. I presented the demographic data influencing the future of higher education. In view of the trends revealed during the examination of the statistical data, I also made estimates for the future, which determine the number of potential entrants in higher education in the future. When processing the statistical data, I also dealt with foreign students studying in the country. I surveyed the data on internationalization available in national and international statistical databases. The literature on the composition, motivation and impact of the community of international students studying in Hungary provides a link to the various data collected in the framework of primary data collection, i.e. questionnaire data collection. I analysed the sample by the use of the most important sociodemographic markers. The characteristic feature of the examined sample is that students typically study in Hungary with the support of the Stipendium Hungaricum program - and their income is not very high. I also examined the conditions under which the members of the sample arrived in Hungary. After that, I examined the living conditions of foreign students in Hungary. Here, I placed great emphasis on assessing the loneliness of students. I also assessed the importance of the support of Stipendium Hungaricum scholarships for students from different income groups. In the database created as a result of the primary research, I also examined what factors influence the choice of institutions of the students in the sample. Subsequently, I examined the study-related characteristics of the students in the examined sample, especially their satisfaction. In my questionnaire survey, respondents were also free to express their views on a number of issues, the common goal of which was to shed light on development opportunities for the institutions involved in the research that could result in increased student satisfaction. I obtained similar results even after performing the factor and cluster analysis. Based on the questions in the questionnaire, I developed a factor related to the quality and effectiveness of the training, a factor related to international reputation, a factor related to library services, a factor related to the love of Hungary and a cost sensitivity factor. Based on the factors arranged in the clusters, it can be stated that the vast majority of the students in the examined sample would recommend the Hungarian studies to others as well; the rate of rejecters is very low. From the results of the questionnaires, the conversations conducted during the research, and the synthesized results of my own experiences, I compiled a complex diagram that examines the internationalization of higher education in its full spectrum