[MÉK] A 2015. évi napraforgóméz mennyiségének alakulása különböző kaptártípusok és a méhanya életkorának függvényében

Napjainkban egyre több nehézséget okoznak a szélsőséges időjárási viszonyok, melyek megnyilvánulnak a méz mennyiségében és a családok tavaszi fejlődését illetően. Az 2015. évi akácszezont hűvös és csapadékos időjárás jellemezte, illetve talajmenti fagy okozott károkat. A napraforgóról történő hordás idején, a nagy forróság ellenére, a méztermelés kedvezően alakult. Kutatásom célja, hogy a Nagy-Boczonádi fekvőkaptárban és a rakodókaptárban összehasonlítsam a napraforgóméz mennyiségének alakulását. A vizsgálatban olyan családok vettek részt, melyekben a méhanya életkora eltérő. Véletlenszerűen történt a családok kiválasztása. Összesen 5 Nagy-Boczonádi fekvőkaptár (kétcsaládos) és 10 rakodókaptár családjait választottuk ki. A méhanyák életkorát az adott év méhanya-jelölőszíne alapján tudom megkülönböztetni. 2015-ben a vizsgált méhcsaládok Jász- Nagykun- Szolnok megyében, Tiszaörs település határában voltak egy kb. 200 ha-os napraforgótáblán. Nagy-Boczonádi kaptárban lévő családok esetén a méhanyák évjárata 2012, 2013, 2014, 2015. Rakodókaptárban lévő családok esetén pedig 2013, 2014, 2015-ös évjáratú anyákkal dolgozom. A napraforgóméz mennyiségének nyomonkövetésére a kaptárok hordás előtti össztömegéhez viszonyítottam a dandárvirágzás utáni, (közvetlen a pergetési munkálatok megkezdése előtti) kaptártömeget. Rakodókaptárak esetén a családonkénti hordás 20 kg feletti értéket is elért, azonban fekvőkaptárban 17 kg volt a maximum. Eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a rakodókaptárban vizsgált családok esetében a legkevesebb mézet termelt család teljesítménye is meghaladta a legjobb fekvőkaptáros méhcsaládok teljesítményét, tehát a kaptártípus mézmennyiséget befolyásoló szerepe jelentős mértékben megnyilvánul annak alakulásában