Magyarország élelmiszer-gazdasági külkereskedelmének vizsgálata gravitációs modellel

A szerző Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét vizsgálja gravitációs modell segítségével 1999 és 2018 között. A többféle becslési eljárást felölelő modell néhány magyarázó változó hatásának tekintetében ugyan eltérő eredményre vezet, de az exportot leginkább befolyásoló tényezőket illetően a következtetések megegyeznek. Magyarország külpiaci lehetőségeit a távolság jelentős mértékben befolyásolja, csakúgy, mint az EU-tagság (Európai Unió), ami nagymértékben meghatározza célpiacaink körét. Emellett beigazolódni látszik a gravitációs modellben szokásosan kimutatott összefüggés az export nagysága és a partnerország gazdasági mérete, illetve népessége között. A szerző egy korábban még nem alkalmazott változót is beépít a modellbe: a kereskedelem szabadsága index – mely az országok által kiszabott vámokat és nem vámjellegű akadályokat számszerűsíti – tapasztalatai alapján, minél liberalizáltabb a partnerország kereskedelme, annál nagyobb lesz a szektor termékeinek magyarországi kivitele. A tanulmány a gravitációs modell körüli módszertani viták területén is szolgál hasznos tapasztalatokkal: nagyobb megbízhatósággal alkalmazható a külkereskedelmi termékforgalom magyarázatában a PPML-eljárás (Poisson pseudomaximum likelihood), mint a hagyományos OLS-becslés (ordinary least squares – legkisebb négyzetek módszere)