A budapesti bankközi forint hitelkamatláb a londoni bankközi referencia-kamatláb árnyékában = Budapest interbank offered rate in the shadow of London interbank offered rate

Tanulmányomban a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) jegyzését vizsgálom. A BUBOR történetének bemutatásán túl, kitérek a kapcsolódó jogszabályi környezetre, a LIBOR-tól való fontos különbségekre is. Emellett elemzem a budapesti jegyzéseket és mind a piac, mind az egyes szereplők viselkedésére kitérek. Vizsgálatom során az alábbi kérdésekre keresem a válaszokat: - A LIBOR definíciójában ténylegesen megtalálhatóak voltak manipulálásra ösztönző elemek? - A LIBOR jegyzésével kapcsolatosan felmerült hiányosságok mekkora mértékben érintik a BUBOR-t? Mekkora a hasonlóság/különbség a BUBOR és a LIBOR között? - Helyettesíthető-e a BUBOR valamilyen más elfogadott piaci referencia-értékkel (benchmarkkal)? - Milyen tulajdonságai vannak a BUBOR jegyzés folyamatának? Következtethetünk-e a mögöttes termék piacára? - A piaci jegyzésben vagy az adott jegyzést végző piaci szereplő viselkedésében azonosíthatók-e valamilyen viselkedési sémák? Játékelméleti eszköztár segítségével rámutatok a LIBOR definíciójában megtalálható, manipulálásra ösztönző elemekre. Bemutatom egyszerű leíró illetve keresztmetszeti statisztikák – azon belül is a klaszterelemzés – alkalmazhatóságát a pénzpiaci szereplők viselkedésének, a referencia kamatok jegyzésének az elemzésében. Az elemzés során rámutatok, hogy egy eddig nem vizsgált közgazdasági probléma került előtérbe, amelynél a korábbiakban alkalmazott, elsősorban idősorelemzési módszertanok alkalmazhatósága jelentős korlátokba ütközik. Azt kívánom szemléltetni, hogy ezek alkalmazása is segíthet ezen terület feltérképezésében és az elemzők számára fontos információk forrásává válhat