Az EU-transzferek felhasználásának eredményessége és makrogazdasági hatásai

Egyre fontosabbá válik az a kérdés, hogy az EU által nyújtott támogatások mekkora szerepet játszanak a tagállamok felzárkózási folyamatában, mennyiben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Ennek a kérdésnek igen nagy jelentősége van Magyarország szempontjából is, hiszen a csatlakozás óta jelentős mértékű uniós forrásban részesülünk, amely – megfelelő felhasználás esetén – segíthet egy magasabb növekedési pályára lépésben, elősegítheti a konvergenciát Az Európai Uniótól kapott támogatások számos csatornán keresztül befolyásolhatják egy ország hosszú távú gazdasági növekedését. A pénzügyi támogatások keresletnövelő hatása ösztönzi a gazdaságot, a fizikai infrastruktúra javítása ösztönzi a kereskedelmet, vonzza a beruházásokat, ezáltal a gazdasági hatékonyság fokozódik. Az EU-tól kapott tőketranszferek bővítik a beruházásokat, növelik a vállalkozások versenyképességét, ezáltal a GDP-növekedésre is ösztönzőleg hatnak. A humántőke fejlesztését szolgáló programok növelik a foglalkoztatást, ami önmagában nagyobb hozzáadott-értéket eredményez, továbbá ezzel együtt növekszik a vásárlóerő is, ami tovább élénkíti a gazdaságot. A kutatásra és fejlesztésre, valamint az információtechnológiára adott támogatások hosszabb távon eredményezik a versenyképesség javulását. A támogatások nagyságán túl az optimális felhasználási szerkezetnek legalább akkora szerepe van a felzárkózás elősegítésében, vagyis hogy megfelelő mértékben fordítják-e produktív területekre, mint például a kutatás-fejlesztés és a humántőke támogatása. Az említett hatások modellezéséhez megfelelő keretet kínálnak az endogén növekedési elméletek, melyekben a fenti tényezők jelentik a technológiai haladás legfontosabb magyarázó változóit