Miért kérdeznek a képviselők? Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan milyen tényezők befolyásolták az interpellációk benyújtását Magyarországon a rendszerváltás után. Négy elméleti előfeltevés (politikai ellenőrzés, a szakpolitikai-specifikus információigény, a frakcióvezetési pozíció által befolyásolt napirend- hozzáférés illetve a választókerület szolgálata) alapján több hipotézist is felvázolunk. Egy, a Comparative Agendas Project magyar kutatócsoportja által készített új, az 1990 és 2014 közötti időszak 4906 interpellációját feldolgozó adatbázis segítségével megvizsgáljuk ezeket a hipotéziseket. A gyakorisági adatokra alkalmazott regressziós számításokkal értékeljük a kormány-ellenzék pozíció, a mandátumszerzés jellege, valamint a frakcióvezetésben betöltött tisztség hatását az elmondott interpellációk számára. Megállapításaink szerint az ellenzékiek többször, az egyéni választókerületekben és területi listán mandátumot nyert képviselők kevesebbszer interpellálnak társaiknál. A kutatás másik fő szegmensében számítógépes tartalomelemzési módszerek valamint regressziók segítségével mutatjuk be az interpellációk földrajzi és szakpolitikai tartalmát meghatározó tényezőket. Eredményeink szerint bár az egyéni és területi listán megválasztott képviselők több figyelmet fordítanak helyi ügyekre, ez nem erősíti meg a választókerület szolgálatával kapcsolatos feltevést. A közpolitikai témájú interpellációk elmondása erős kapcsolatot mutat a vonatkozó bizottságban tagsággal rendelkező képviselő szakpolitikai specializációjával