Általánosan szélsőséges és szélsőségesen általános közlésmód az interneten

A tanulmány célja a figyelemfelkeltés: a számosabb kommunikációs eszközkészlet, és a magasabb szintű kommunikációs felkészültség jelentőségére, mindazonáltal nem célja a szélsőséges kommunikáció társadalmi gyökereinek feltárása. A szerző megfontolásait a Magyarországon kialakult „migránskérdéshez” kapcsolódó tényekre és az idegengyűlölet kifejezésmódjaira alapozza. A 2014–2015-ös időszakban tapasztalható menekülthullámra reflektáló médiakommunikáció és a kialakult közvélekedés bemutatását követően konkrét példa illusztrálja az interneten tapasztalható sajátos közlésmódot. A kialakult morál és a kommunikációs kompetenciák fejlesztésének hiányosságai között láthatóan van összefüggés, amelyek mérséklése társadalmi érdek. A szerző a jelen helyzet javítását az alternatív vitarendezési technikáknak és a mediációnak, mint témának a közoktatásba való bevezetésével tartja elképzelhetőnek