Az agrár-környezetgazdálkodás nádgazdálkodási célprogramjában szereplő előírások értékelése a nádban költő énekesmadár fajokra gyakorolt hatásuk alapján

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok a gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolását szolgálják. Hatásaik nyomon követésével hatékonyságuk tovább javítható. Munkánkban a nádgazdálkodási célprogram előírásainak megfelelően végzett téli nádvágásnak a nádban költő énekesmadár fajok lokális abundanciájára gyakorolt hatásait elemeztük. Az elemzéshez 2004. és 2008. között az izsáki Kolon-tó egyes, nádgazdálkodásba bevont és be nem vont részein függönyhálózással, illetve territórium térképezéssel nyert adatokat használtuk fel. A vágott területeken az adott téli nádvágást követő költési periódusban a vizsgált fajok (nádiposzáta fajok, nádi tücsökmadár, nádisármány) nem költöttek sem az első-, sem a másod-, illetve pótköltés során. Az egy évig nem vágott – az AKG szerint hagyásfoltnak minősülő –nádasokban a fajok többsége a kontroll, soha nem vágott területekhez képest szignifikánsan alacsonyabb denzitásban költött. A függönyhálózás során megfogott egyedszámok alapján a legtöbb faj táplálkozó területként is kisebb intenzitással használta a vágott nádasokat. Az eredmények arra világítanak rá, hogy a hagyásfoltok több évig történő meghagyása a jelenlegi előírásoknál jóval kedvezőbb hatással volna a nádi énekesmadarakra nézve