Tanári nézetek feltárása a célelmélet TARGETS-dimenziói kapcsán – egy interjúkutatás eredményei

Although learning motivation research has offered a number of effective solutions for classroom practice in the past decades, teachers seem to be reluctant to put these into practice. This probably has to do with teachers’ beliefs about motivation, which impedes their adoption of research results. We examined the possibilities of putting the knowledge accumulated by goal theory into practice from the perspective of teachers. Goal theory offers the TARGETS dimensions (Task, Authority, Recognition, Grouping, Evaluation, Time, Social Relationship) to create a motivating classroom atmosphere, however, so far little emphasis has been put on exploring whether teachers actually find these useful in their everyday practice. This research examined what teachers think of the practical usability of the TARGETS dimensions as well as the factors that affect these beliefs. Although the sample is not representative (n=12), all efforts were made to compile a heterogeneous sample based on the following criteria: sex, professional experience, domain, socioeconomic background of students. The method of data collection was interview; the interview questions can be divided into three groups: (1) questions about qualifications and experience; (2) general beliefs about learning motivation; (3) practical relevance of TARGETS dimensions. Results suggest that the majority of the TARGETS dimensions are represented in the classroom of the teachers of the sample, however, teachers rarely support students’ autonomy, as they perceive it as something that can be strengthened outside of the classroom. Engaging students is limited to giving them the opportunity to select which tasks, activities, games or extra credit projects they want to do. Facilitating student-student interactions is a strategy that is seldom used. Moreover, differentiation is wrongly perceived by most teachers as a relaxation of standards. Teachers of students with average or less favorable family backgrounds are less likely to think they can shape their students’ learning motivation. Results confirm that teachers’ beliefs about motivation may be influenced by the domain they teach.Az elmúlt néhány évtizedben a tanulási motivációval foglalkozó kutatások számos, az osztálytermi gyakorlatban alkalmazható eredményt hoztak, azonban ezek a tanári gyakorlatban alig realizálódtak. A jelenség magyarázata vélhetően részben a pedagógusok motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, amely meggátolja a kutatási eredmények befogadását. Munkánk a célelmélet keretei között felhalmozott tudás gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit vizsgálja a pedagógusok nézőpontjából. A célelmélet keretében a TARGETS-dimenziók (Task, Authority, Recognition, Grouping, Evaluation, Time, Social Relationship) kínálnak keretet az osztálytermi gyakorlat motiválóvá tételéhez, de azt alig tanulmányozták eddig, hogy vajon a pedagógusok használhatónak tartják-e a szakirodalom által javasoltakat. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a tanárok miként vélekednek a TARGETS-dimenziók gyakorlati alkalmazásáról, valamint azt, hogy milyen tényezők befolyásolják véleményüket. Mintánk nem reprezentatív (n=12), ugyanakkor igyekeztünk minél heterogénebb mintát összeállítani a következő szempontok alapján: nem, szakmai tapasztalat, szaktárgy, intézménybe járó tanulók szocioökonómiai háttere. Az adatgyűjtés során alkalmazott interjú három egységre tagolható: (1) képzettségre és előzetes tapasztalatokra vonatkozó kérdések, (2) általános nézetek a tanulási motivációról, (3) TARGETS-dimenziók gyakorlati relevanciája. Eredményeink szerint a TARGETS-dimenziókkal összefüggő témakörök többsége megjelenik a kérdezettek osztálytermi gyakorlatában, ugyanakkor az autonómia támogatását ritkán alkalmazzák, főleg tanórán kívüli keretek között látnak lehetőséget a tanulói önállóság erősítésére. A diákok bevonása a feladatok, tevékenységek kiválasztásába a játékokra, szorgalmi feladatokra korlátozódik. A tanulók közötti interakciók ösztönzése ugyancsak ritkán alkalmazott stratégia. A differenciálást a pedagógusok többsége tévesen könnyítésként értelmezi. Az átlagos vagy kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező tanulókat oktatók kevésbé érzik, hogy lehetőségük van diákjaik tanulási motivációjának formálására. Eredményeink megerősítik, hogy az oktatott tantárgyak befolyásolhatják a motivációról alkotott tanári nézeteket