Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége

Developing the foreign language skills of the Hungarian youth has been in the limelight of the Hungarian education policy in the last two decades. However, results show considerable differences among students in foreign language learning effectiveness. Research studies have explained the discrepancy by differences in motivation, sense of languages, learning strategies, attitude and family background. This study aims to investigate the effect of social background on effectiveness. We analysed the language skills of secondary grammar and secondary technical school students from objective and subjective perspectives, examined the factors behind success and analyzed the out-of-school activities and actors supporting foreign language learning. We hypothesized that secondary grammar school students were more effective language learners than secondary technical school students, the number of foreign language lessons did not affect effectiveness and children with higher-educated parents were more successful language learners. Our survey-based pilot study was conducted among 105 secondary school students (9-12 graders from 4 grammar and 3 technical schools) at the turn of 2018/19. Although 34% had a language certificate, based on self-assessment, significantly more students declared having intermediate or advanced foreign language skills. Successful language exams and good speaking skills generated the feeling of success while the feeling of failure was due to the lack of language exams. Our results showed that successful language learning correlated with the parental level of education and the students’ perception of the importance of language skills, but did not correlate with the number of foreign language lessons in school. Students’ language exam plans were motivated by the entrance requirement to HE, their motivation and employment ambitions. Foreign language learning in secondary grammar schools appeared to be more favourable than in secondary technical schools.A magyar fiatalok nyelvtudásának javítása az elmúlt két évtized fontos oktatáspolitikai célkitűzése, az eredmények azonban nem meggyőzőek és nagy eltérések mutatkoznak a tanulók nyelvtanulási eredményességében. A kutatások ezen különbségek hátterét számos szempontból vizsgálták és magyarázták többek közt a motiváció, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, az attitűd és a családi háttér területén mutatkozó eltérésekkel.  Kutatásunkkal a társadalmi háttérbeli különbségek nyelvtanulási eredményességre gyakorolt hatásának további feltárására vállalkoztunk. Vizsgáltuk a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók nyelvtudásának helyzetét objektív és szubjektív szempontból, feltártuk a sikerek mögött meghúzódó háttértényezőket és elemeztük a nyelvtanulásra ható iskolán kívüli eszközöket és aktorokat. Hipotéziseink szerint a gimnáziumi tanulók idegennyelv-oktatása eredményesebb, mint a szakgimnáziumi tanulóké, az iskolai idegen nyelvi óraszámok nem befolyásolják a tanulók idegen nyelvi eredményességét és a magasabb végzettségű szülők gyermekei eredményesebbek. Kérdőíves pilot kutatásunkat 2018/19 fordulóján hét debreceni középiskola (négy gimnázium és három szakgimnázium) 105 tanulójának megkérdezésével végeztük el 9.-12. évfolyamokon. A vizsgált tanulók 34%-a rendelkezett nyelvvizsgával, de önértékeléssel jelentősen többen számoltak be közép- vagy felsőfokú nyelvtudásról. A tanulók jelentős többsége vallotta magát sikeres nyelvtanulónak, leginkább nyelvvizsga bizonyítványuk és beszédkészségük miatt. A sikertelenek leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt éreztek kudarcot. Eredményeink szerint a sikeres nyelvtanulás korrelál a szülők iskolai végzettségével és a tanulók nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményével, de nem állt összefüggésben az idegen nyelv tantárgy heti óraszámával az általános és középiskolában. Nyelvvizsgaszerzési terveiket elsősorban a felsőoktatási bemeneti kötelezettség, saját belső motivációjuk, valamint hazai és külföldi munkavállalási célok motiválták. A nyelvtanulási körülmények a gimnáziumokban kedvezőbbnek mutatkoztak, mint a szakgimnáziumokban