Térstatisztika a közlekedésben: Spatial statistics in transport

In our globalized world, international relations are of unprecedented importance. In the developed world, crossing borders is of paramount importance, but since the 2000s, but especially since 2010, the need to make border crossings more difficult has steadily increased. This was either due to external pressure, such as the permanent closure of many road border crossings at the Austrian border since the 2015 immigration crisis, or the issue of the border crossing of some local initiative such as Ágfalva or Zsira. In this article, we examine what makes people in Hungary most affected by foreign commuting in Győr-Moson-Sopron and Vas counties commute to commute across the border every day. Our hypothesis is that cross-border commuting is a matter of choice that results in most people using a car. In summary, we built a spatial econometric model for commuting abroad using the territorial inequality index and rank. It can be said that the proximity of a centralized county seat negatively affects commuting abroad, while a centralized district center does all this positively. As a result, the authors are of the opinion that it is justified to support cross-border commuting with public transport systems. Forward-looking examples can be observed, for example, between Rajka and Bratislava and in the Pornóapáti area, but closer integration may be needed in the future. This would also reduce car traffic, which is one of the primary needs of local people. Kivonat Globalizálódott világunkban a nemzetközi kapcsolatok sosem látott fontossággal rendelkeznek. A fejlett világban kiemelt jelentősége van a határok átlépésének, azonban a 2000-es évektől, de különösképpen a 2010-es évektől folyamatosan növekedett az igény a határkeresztezések megnehezítésére. Ez vagy külső nyomásra történt, például a 2015-ös bevándorlási válság óta az osztrák határon számos közúti határátkelő van lezárva tartósan, vagy pedig valamilyen helyi kezdeményezés okán, például Ágfalva vagy Zsira határátmenetének a kérdésköre. Jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon a külföldi ingázással leginkább érintett Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megyékben mi veszi rá az embereket arra, hogy nap mint nap ingázzanak a határ túloldalára. Hipotézisünk, hogy a határon ingázás választás kérdése, amely azt eredményezi, hogy legtöbben személygépjárművet használnak. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a külföldi ingázásra térökonometriai modellt építettünk a területi egyenlőtlenségi mutató és a rangszám felhasználásával. Elmondható, hogy egy központosított megyeszékhely közelsége negatívan befolyásolja a külföldre való ingázást, míg egy központosított járásközpont pozitívan teszi mindezt. Mindezek hatására a szerzők azon a véleményen vannak, hogy a határon való ingázás közösségi közlekedési rendszerekkel való támogatása indokolt. Előremutató példák megfigyelhetők, például Rajka és Pozsony viszonylatában, valamint Pornóapáti térségében, azonban ennél szorosabb integrációra lehet szükség a jövőben. Ezzel a személygépjármű-forgalom is mérsékelhető lenne, ami a helyben élők egyik elsődleges igénye