Budapest legfontosabb városmorfológiai változásai (1867–1918) a szabályozásokon és esettanulmányokon keresztül = The Most Important Urban Morphological Changes of Budapest (1867–1918) Through Regulations and Case Studies

Budapest városmorfológiai változásainak hátterében nemcsak a szabályozási rendeletek egy-egy megvalósított intézkedése áll, hanem azok a szakemberek is, akik aktívan részt vettek a városszabályozási diskurzusban. Budapest várostervezési, szabályozási rétegei nem értelmezhetők csupán a városmorfológiai elemzések, az aktuális és városrészspecifikus szabályozások által. Az 1872 és 1896 (1894), valamint 1896 (1894) és 1914 között lejátszódó városfejlesztési folyamatok megfelelő értelmezéséhez ismernünk kell a városfejlődés rétegeit, valamint a döntések mögött álló elveket és gyakorlati feladatokat. A tanulmány összefoglalja a városegyesítés utáni időszak tervezési és szabályozási sajátosságait, különös tekintettel a századforduló időszakára. A bemutatott esettanulmányok a szabályozás és tervezés egy-egy aspektusára koncentrálnak a folyamat ismertetése mellett. A pesti belvárosi és a budai oldalon található esettanulmány-területek vizsgálata kitér a területre vonatkozó szabályrendeletek, várostervek, pályázati anyagok, írott és rajzolt dokumentumok áttekintésére; a városmorfológiai változások elemzésére; a korabeli tervezéselméleti elvek megfeleltetésére és hozzárendelésére, valamint a területre vonatkozó főbb szabályozás áttekintésére. The urban morphological changes of Budapest are not only the result of the implementation of certain regulatory acts but also of those professionals who have actively participated in the urban regulation discourse. The urban planning and regulatory layers of Budapest cannot be interpreted solely by urban morphological analyses, current and neighbourhood-specific regulations. It is necessary to understand layers of urban development, principles and practical tasks behind the decisions in order to properly interpret the urban development processes between 1872 and 1896 (1894) and 1896 (1894) and 1914. The study summarizes the planning and regulatory characteristics of the capital’s post-merger period, with particular reference to the turn of the century. The presented case studies focus on one aspect of regulation and planning, along with a description of the processes. The evaluation of the case study areas in downtown Pest and in the Buda side partially covers the review of regulations, urban plans, tender, written and drawn documents related to the area; urban morphology analyses; the matching and assignment of contemporary design theory principles and the review of significant regulations in the field