A precíziós mezőgazdaság szerepe a környezeti vállalatirányításban

The practical precision agricultural system has a 10 years past since 1992, the date of the first American conference. The standards of the environmental management systems (EMS) have a same short practice time. Both of the two research area were effectively inspired by the fast develop of the information technology. These are the reasons, why we haven Y got enough practical experiences in these research areas. In this study we tried to define the possibility of common introducing of the two systems in a given agricultural Inc. using it’s data and our own measuring. We looked for the frame conditions, the needy resources, the potential risks factor, the economical and natural advantages of the common installing. The soil-information system of the investigated area with 1:10000 scale and the Life Cycle Assessment (LCA) of the produced plants were prepared. The results shows, that the detailed geographical information data complemented by the data of the LCA give enough information to follow the changes in the natural and the cultured environment. Using this data the economical and environmental advantage can be established. It was demonstrated by a calculation of difference between the environmental and economical impacts of ti-aditional (extensive) and on the geographical information data based tilling.A precíziós mezőgazdaság gyakorlata az 1992-es első amerikai konferenciától számítva közel egy évtizedes múltra tekint vissza. A környezet menedzsment rendszereket leíró szabványok is hasonlóan rövid gyakorlati múlttal rendelkeznek Mindkét területet módszertanilag és alkalmazható technológiák szempontjából egyaránt hatékonyan inspirálta az információ technológiában folyamatosan nyomon követhető, igen gyors fejlődés. Ezek a tények indokolják azt, hogy mind a precíziós mezőgazdaság, mind a környezet menedzsment rendszerek (KMR) területén viszonylag kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk. Vizsgálatainkban egy konkrét mezőgazdasági középvállalkozás tényadatait, illetve saját mérési eredményeinket felhasználva próbáltuk a két rendszer együttes bevezethetőségének határfeltételeit meghatározni: a szükséges erőforrásokat, a várható kockázati tényezőket, gazdasági és természeti előnyöket. Kidolgozásra került a vizsgálati terület 1:10000 arányú talajinformációs térképe, amelyhez pontszem (gyomfelvételezés, tápanyagforgalom, vízforgalmi, ökológiai vizsgálat), illetve nem pontszerű (légi felvételek, szintvonalas térképek) információs adatbázisokat rendeltünk. A nagy részletességű adatállomány, melyet térinformatikai környezetbe integráltunk az üzemviteli adatokkal kiegészítve megbízható alapot nyújt arra, hogy egy táblán belül a termőhely heterogenitását akár méteres pontossággal, valós időben is nyomon követhessük intelligens szenzorok segítségével. A terület vízforgalmán és a gyomfelvételezésén keresztül mutatunk be elemzéseket. Ez a részletes és nagy pontossági digitális adatállomány teszi lehetővé azt, hogy a termelési folyamatokat néhány méteres kiterjedésű, homogénnek tekinthető termőhelyre vonatkoztatva térben és időben tudjuk nyomon követni. A szigorodó minőségbiztosítási és a növekvő agrár-környezetvédelmi elvárások kézenfekvővé tették a környezeti menedzsment és a környezet, mint élő rendszer terhelhetőségének elemzéséhez komplex indikátorok kidolgozásának szükségességét. Az ipari zárt rendszerek nagyarányú és hatékony kontroll funkcióihoz hasonlóan lehetővé válik a nyitott mezőgazdasági környezetben is az anyag- és energiaáramlási folyamatok szántóföldi elemzése, a termelés általunk is bemutatni kívánt táblaszintű életciklus-elemzése