Changes in the channel morphodynamics along the Hungarian reach of Sajó River and its geomorphological, hydrological and ecological aspects

A 2010-es év nyara az egyik legsúlyosabb árvizes időszak volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye történetének. A májusban és júniusban bekövetkezett heves esőzések hatására az ország több pontján alakult ki árvízveszély. A korábbi évek idősorai alapján a szokásos csapadékmennyiség többszöröse hullott le néhány nap leforgása alatt. A korábbi csapadékos hónapok eredményeképpen az árhullámok egymást követték, emiatt pedig az addig mért legnagyobb vízszintet (LNV) megközelítő, sőt azt meghaladó vízállások alakultak ki. A Sajó, Hernád, Bodrog, Tarna és Takta folyón mentén rendkívüli árhullámok vonultak le. A kritikus helyzet kezelése érdekében a Sajó és a Hernád mentén rendkívüli, a Taktán, a Tisza taktaközi szakaszán, a Tarnán valamint a Bodrogon III. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek. Az árvízi helyzet súlyossága okán a Kormány 2010. május 17-25. valamint június 2-17. között Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére veszélyhelyzetet hirdetett. Az árvízvédekezési munkálatok közben 208 településen volt szükség beavatkozásra, ugyanis az áradás hozzávetőlegesen 11.500 magán- és önkormányzati tulajdonú épületet és közel 100 ezer ember biztonságát veszélyeztette. Természetesen az egyik legfontosabb lépés egy ilyen árvizes időszak után a károk mihamarabbi elhárítása és a szükséges preventív jellegű beavatkozások kivitelezése. Azonban a helyzet súlyossága okán sajnos sok esetben nem jut elegendő idő a kiváltó okok minden részletre kiterjedő azonosítására. A Sajó hazai szakasza rendelkezik ugyanis árvízvédelmi töltésekkel valamint szabályozott partszakaszokkal, azonban átfogó mederrendezés eddig nem valósult meg. A fentiek alapján fontosnak tartottam, hogy feltárjam, és részletes áttekintést dolgozzak ki a Sajó hazai szakaszának utóbbi évtizedekben végbement mederdinamikai változásairól valamint kijelöljem a recens kanyarulatfejlődés által leginkább veszélyeztetett rész-szakaszokat. Mindemellett lényegesnek tekintettem, hogy geomorfológiai, hidrológiai és ökológiai szempontok figyelembevételével bemutassam a Sajó hazai szakaszán zajló mederváltozási folyamatok negatív és lehetséges pozitív hatásait is. Véleményem szerint egy ilyen jellegű áttekintő munka nagyban elősegítheti az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkáját egy hatékonyabb mederrendezés és ártéri gazdálkodás terv kidolgozásában