Hittankönyvek az emberről, erkölcstankönyvek a vallásról

A kötelezően választható Vallás- és erkölcstan és Erkölcstan tantárgyak sokak számára ekvivalenciát sugallnak, mintha ugyanarról szólnának másképpen. Fábri György úgy nyilatkozott erről, hogy „a hittan és erkölcstan iskolai bevezetése egyfajta kategóriahibaként értelmezhető,hiszen a kettő nem alternatívája egymásnak” (Szabóné, 2014). Prominens klerikus és laikus keresztények körében végzett kutatásunkból nagyjából ugyanaz a vélemény rajzolódott ki (amit egyébként pedagógiai berkekben is tapasztaltam): ez a modell egyebek mellett azért sem szerencsés, mert míg az ember-, erkölcs-, valamint társadalom- és vallásismeretet magában foglaló, ám szerencsétlenül(bár tudatosan) Erkölcstannak elnevezett tantárgyba bele van építve a vallásismeret, a Vallás- és erkölcstanban viszont alig-alig esik szó az emberről, vagyis a hittanosok járnak rosszabbul (Kamarás, 2012,2015). Mivel elképzelhetők olyan hit- és erkölcstan tankönyvek is,melyek az emberből kiindulva jutnak el Isten felé, megvizsgáljuk, mit lehet megtudni a hittankönyvekből a vallásról. Erre a célra ötödikes és hatodikostankönyveket választottunk, ugyanis a két új tantárgy felmenő rendszerű bevezetése során ennek a két évfolyamnak a tankönyveit vezették már be