A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a Hanseniaspora uvarum élesztő mutualista kapcsolatának növényvédelmi vonatkozásai

Számos mikrobiális fermentáció során keletkező vegyületről ismert, hogy csalogatja a Drosophila fajokat; monitorozásukra régóta használnak különböző almaecet, rizsecet illetve bor alapú csapdákat. Ezek a csalétkek igen hatékonynak bizonyultak a populációdinamika nyomonkövetésében, de nem elég szelektívek a pettyesszárnyú muslicára (Drosophila suzukii) nézve, emiatt megfelelő használatukhoz taxonómiai képzettség és jelentős időráfordítás szükséges. A pettyesszárnyú muslica és a Hanseniaspora uvarum közötti mutualizmus lehetőséget adhat hatékonyabb és szelektívebb csalogatóanyagok kifejlesztésre, amelyek előrejelzésre vagy akár tömegcsapdázásra is alkalmasak lehetnek a jövőben. Vizsgálatunk során összehasonlítottuk a vörösboros-almaecetet és az élő H. uvarumot tartalmazó csapdák hatékonyságát és szelektivitását. A H. uvarumot tartalmazó palackcsapda szignifikánsan szelektívebb volt a vörösboros-almaecetet tartalmazó csapdákhoz képest, de az utóbbiak szignifikánsan több pettyesszárnyú muslicát fogtak a csapdázás során. A H. uvarum folyadékkultúráról szilárd fázisú mikroextrakcióval illatanyaggyűjtést végeztünk és gázkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometriával meghatároztuk az illatanyagkomponenseket. Csápdetektoros gázkromatográfiával kilenc csápaktív vegyületet azonosítottunk