A magyar mezőgazdaság az adatok tükrében a rendszerváltás után

A mezőgazdaság gazdasági és társadalmi szerepének alakulását Magyarországon mindig élénk figyelemmel kísérte a közvélemény. Különösen így van ez napjainkban, amikor az ágazat helyzetének megítélésében szélsőséges vélemények is elhangzanak. A megosztott agrártársadalom politikai, gazdasági, illetve érzelmi hovatartozásából adódóan ítéli meg rendkívül ellentmondóan a folyamatokat. Mindezek miatt úgy véljük indokolt volt, hogy egy gazdag adatháttérre épülő összeállítással kíséreljük meg a kialakult állapotot reálisan bemutatni és megítélni. Reményeink szerint ennek alapján mind az agrárökonómiai, mind a gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó szakemberek valós képet kaphatnak azokról a változásokról, amelyek az 1990- 2001. évek közötti időszakban jellemezték a mezőgazdaságot. Az agrárgazdaság – adottságainál fogva – hagyományosan kiegyensúlyozó szerepet játszott (játszik?) a magyar nemzetgazdaságban. Még a vizsgált időszak elején is igaz volt az a megállapítás, hogy hazánk a más, történelmileg hasonló helyzetbe került országokhoz képest jórészt az agrárgazdaság fejlettségének köszönhetően van viszonylag kedvezőbb (nyugodtabb) társadalmi-gazdasági helyzetben. Bár ez a karakteres megállapítás helytállósága a mögöttünk tudott több mint egy évtizedben gyengült, felelős agrárpolitika a megmaradt, illetve egyes területeken újonnan kialakuló értékeket – súlyos áldozatok nélkül – nem teheti kockára..