Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése = Comparative Analysis of University Sustainability Initiatives

A felsőoktatásnak, történelmi szerepe alapján, erkölcsi kötelessége a társadalmat a fenntarthatóság felé vezetni. Az egyetemek helyzete és megítélése társadalmi szinten kedvező, de a tudás felértékelődése révén a felelősségük is jelentős. Az értelmiségivé válás folyamatában, a munkaerőpiacra lépést megelőző, utolsó állomás a felsőoktatás. Itt kerül sor a megszerzett tudás szintézise és kontextusba helyezése, így az adott intézmény szemlélete meghatározó módon befolyásolja a hallgató szemléletét és gyakran a további pályafutását is. A kutatásom során három fő területre koncentráltam. Egyrészt az egyetem belső érintettjeinek véleményét és attitűdjét mértem föl. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy mennyire mutatnak aktív elkötelezettséget a vezetők a fenntarthatósági átalakulás megvalósítása iránt, valamint a fenntarthatósági témák oktatásba való integrálásának fontosságára kerestem a választ. A második nagyobb terület a külső érintettek elvárásai és az átalakulás megvalósítását motiváló tényezők összevetése volt. Arra kerestem a választ, hogy összefügg-e a kiválóság és fenntarthatóság egyetemi szintű integrációja. Végezetül a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggésében vizsgáltam, hogy a fenntarthatóság bevezetésével, az egyetemi tanulmányok során megszerezhető kompetenciák előnyt jelentenek-e a végzett hallgatók számára. A kutatás alapján azt állapítottam meg, hogy az egyetemi fenntarthatósági stratégia fontos és szükséges ugyan, de a megléte nem tükrözi a vezetők aktív elkötelezettségét. A fenntarthatóság oktatásban való megjelenése jellemzően a téma integrálásának egyik kezdeti lépése, és a belső érintettek igényeit is tükrözi. Az ismeretanyagban való megjelenésmódja ugyanakkor megosztja a válaszadókat. A fenntarthatóság integrálása egyértelműen jellemző azokra az intézményekre amelyek tudományos területen kimagaslók. Az egyetemi kiválóság mára együtt jár azzal, hogy az intézmények stratégiai szinten kezelik a fenntarthatóság ügyét. A fenntarthatóság integrálásának közvetett, ugyanakkor legjelentősebb haszna az egyetemek szempontjából az, hogy a fenntartható fejlődés kompetenciakészlete hozzájárul ahhoz, hogy a végzett hallgatók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel a munkaerőpiacon a jövőben is sikeresek lehetnek. Ennek oka, a két kompetenciakészlet között mutatkozó nagyarányú egyezés