A magyar agrárexport a fő piacok felvevőképességének tükrében

Jelen tanulmányunkban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mekkorák, milyenek azok a külső piacok, amelyekre agrárexportunk irányul. Célunk volt továbbá, hogy felvázoljuk agrárpiaci kilátásainkat a piac felvevőképességét meghatározó tényezők oldaláról. A közvetítő kereskedelem sajátos módon átrendezi piacaink nagyságrend szerinti sorrendjét. Megvizsgáltuk, hogy legnagyobb célpiacainknak mi a nagyságrendi sorrendje a közvetlen export, a rendeltetési ország szerinti és a szerződő ország szerinti sorbarendezés esetén. Azt tapasztaltuk, hogy az első 2 fő piac helyezését nem borítja fel a közvetítő kereskedelem, ez mindkét esetben Németország, illetve Ausztria vezető szerepét jelzi. A 3. helyre sorolódó Olaszország azonban rendeltetési ország szerint vizsgálva már csak a 4. helyen található, és a 3. helyre Oroszország kerül. Ugyanakkor a szerződő országok szerinti sorrendben ismét Olaszország a 3., míg Oroszország a 15. helyre szorul. A 4. helytől kezdve pedig felborul minden további sorrendi összehasonlítás lehetősége. Bár mindháromféle vizsgálatnak van közgazdasági tartalma, de megítélésünk szerint a magyar agrárpiacok valóságos sorrendjét legjobban a rendeltetési ország szerinti adatok jellemzik, hiszen ezek mutatják meg azt, hogy ténylegesen milyen mennyiségű árut képes felvenni a magyar agrárkivitelből az adott ország. A rendeltetési ország szerinti és a közvetlen export különbsége azon versenyképességi hátrányainkat jelzi, amelyek elsősorban a finanszírozás, az állami exportgaranciák, továbbá a korábbi külkereskedelmi szervezet felbomlása és az új kapcsolatrendszer kiépítésének nehézségei tekintetében mutatkoznak hazánk számára hátrányként. Tudomásul kell vennünk, hogy hazánk nagyságánál, gazdasági erejénél, a költségvetés finanszírozó-képességénél fogva ebben a vonatkozásban tartósan versenyhátrányban lesz, és az exportfinanszírozás költségvetési támogatását az EU csatlakozástól sem várhatjuk. A közösségi marketing finanszírozása az EU-ban nemzeti költségvetésből történik. A szerződő ország szerinti sorrend exportpiacaink fizetőképességét jelzi, az e szempont szerinti országsorrend az első három helyen megegyezik a közvetlen exportéval (Németország, Ausztria, Olaszország), de már a 4. helytől előtérbe kerülnek a nagy közvetítő-szerepű, célországként kevésbé jelentős piacok (Svájc, Franciaország, USA)..