A talajtömörödés és a szerkezetromlás jelentősége Magyarországon és terepi vizsgálata Hajdúháti csernozjom talaj példáján

Dolgozatom a csernozjom talajok állapotát mutatja be művelés, illetve öntözés hatására, különös tekintettel egyes fizikai tulajdonságaikra. A mintákat a Debreceni Egyetem látóképi kutatótelepén gyűjtöttem 2018 október 5-én. A minták feldolgozására a következő hetekben, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Környezetföldtani Laboratóriumában került sor, amelyet a laboratórium dolgozóinak irányítása mellett magam végeztem el. A talajtömörödés és szerkezetromlás vizsgálatára három talajszelvényt ástunk, amelyeket WRB szerint osztályoztunk (Calcic Chernozem). A terepen vett mintákból térfogattömeget és eredeti nedvességtartalmat mértem, és az aggregátumok méret és alak szerinti megoszlásának elemzését végeztem el. Feltételezésemnek megfelelően a gépi művelés talajtömörödést eredményezett a kontrol talajszelvényhez képest, mely a durvább (nagyobb és szögletesebb) szerkezeti elemekben, és a megnövekedett térfogattömegben is megmutatkozott. A kontrol szelvényben 1,30 g/cm3 értékeket vett fel 0,03 szórással, az öntözetlen szelvényben 1,46 g/cm3 mértünk 0,02-es szórással. Az öntözéses területen 1,41 g/cm3 a térfogattömörödés mértéke 0,05 szórással. A nedvességtartalom a kontrol szelvényben 0,108 (tömeg %-ban) 0,002-es szórással. Ehhez képest az öntözetlen területek 0.121 nedvességtartalommal rendelkeznek, 0.006-os szórással. Az öntözött talajszelvényben pedig 0,134 tömeg %, a szórás mértéke pedig 0,005. Azt a feltételezésemet, hogy az öntözés hatására ezek a tulajdonságok még erőseben romlanak, a mérésem eredményei nem igazolták.BSc/BAFöldtudományig