A 'javító' fenntarthatóság, a 'steady-state' fenntarthatóság és a strukturált ökoturizmus

Az ökuturizmusnak számos definíciója létezik, de számukra közös nevezőt jelent a környezeti fenntarthatóság fogalma, amit az ökoturizmust kutatók jellemzően két részre szegmentálnak: „javító" a „steady-state'Mel szemben. Az első esetében az ökoturizmus javítja a környezet állapotát, míg a második a környezeti tőkét változatlanul hagyja, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. A fenntarthatóság egymással versengő meghatározásai az idegenforgalmi piac heterogenitását tükrözik. Az elmúlt évtizedben a kutatók empirikusan is megerősítették a „puha" és „kemény" ökoturizmus típusok létezését. Míg az első a steady-state elveivel egyezik, az utóbbi a javító típusú attitűdökkel azonosítható. Érdekes módon a legújabb kutatások szerint létezik egy „strukturált" ökoturizmus típus is, ami mind „puha", mind „kemény" jellemzőkkel is bír. Számos ok miatt, így részben azért is. mert javító attitűdöt és magatartásformákat is mutatnak a „strukturált" ökoturisták, a kevert meghatározás egy eddig alig vizsgált, mégis fontos piacszegmens létezésére utal. Tanulmányunk a „strukturált" ökoturistatípust vizsgálja az ökoturizmus spektrumában, és javaslatokat tesz a további kutatások irányára