Magyarország megújuló energiatermelésének kilátásai

A magyar megújuló energetikai szabályozás az utóbbi években teljesen megváltozott, az új támogatási rendszerben a fő szerepet a biomassza (elsősorban a tűzifa) és a geotermikus energia kapja. A vízenergia mennyisége évtizedek óta stagnál, új szélerőművek telepítéséhez nincs kilátás támogatásra, a napelemek lakossági felhasználása viszont folyamatosan nő. Az élelmiszer-termelés elsődlegességére tekintettel elsősorban a melléktermékek (biogáz, növényi szárak, erdészeti hulladékok stb.) energiacélú hasznosítása jöhet szóba, de – a magyar termelési potenciált figyelembe véve – reálisan kell számolni a mezőgazdasági terület egy részének energetikai hasznosításával is, elsősorban a gyengébb minőségű földterületeken. A rövid vágásfordulójú faültetvények és energiaerdő telepítésével nyert faapríték fajlagos hozama magasabb a hagyományos erdőhöz képest, ráadásul az árbevétel rövidebb időszak alatt jelentkezik. Ugyanakkor nagyon kevés az információ arról, hogy a marginális mezőgazdasági területen mekkora fajlagos költséggel és környezeti hatások mellett érhető el a többlethozam. Magyarország évről évre növekvő importfüggősége miatt egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül majd a jövőben. Éppen ezért nemzeti érdek, hogy a jövőben a hazai villamosenergia-fogyasztás döntő részét hazai erőművek állítsák elő, megfelelve az ellátásbiztonság, klímavédelem és versenyképesség hármas célkitűzésének is. Az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése időben folyamatosan, hektikusan változik, ezért a villamosenergia-igények döntő részét továbbra is fosszilis és atomerőművek termelik meg. Kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazására nem lehet az ország villamosenergia-ellátását alapozni, ezért nem mondhatunk le a többi energiatermelési módról. Az új támogatási rendszer keretében a megújuló energiából termelt villamos energiát a piacon értékesítik, tehát a befektetés pénzügyi szempontból nagyobb eséllyel térül meg, mint a korábbi támogatási rendszerben. Az új támogatási rendszer célja a transzparencia fenntartása, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a verseny biztosítása mellett új termelőkapacitások létesítése. A hazai biogázipar fejlődését többek között akadályozza a nemzetközi összehasonlításban rövid ideig érvényes támogatott átvételi ár, az öntözési lehetőségek hiánya (kettős termesztés akadálya) és a bonyolult engedélyezési eljárás