Változások a gyulladásos bélbetegségek epidemiológiájában = Changes in the epidemiology of inflammatory bowel disease

A gyulladásos bélbetegségek epidemiológiájában az elmúlt két évtizedben jelentős változást látunk. Az IBD korábban a gazdaságilag, iparilag fejlett nyugati országokra volt jellemző, jelenleg azonban a korábban alacsony incidenciájú területeken is egyre gyakoribb. Különösen igaz ez a colitis ulcerosára, melynek incidenciája megközelíti a nyugati országokét. A Crohn-betegség a fejlődő országokban még ritka, ami amellett szól, hogy a feltételezett környezeti faktor(ok) colitis ulcerosában gyorsabban, vagy másként hatnak. Európában a korábbi észak-dél gradiens eltűnőben van, a nyugat–kelet gradiens is csökken. A környezeti tényezők közül bizonyítottnak tekinthető a dohányzás és az appendectomia ellentétes szerepe colitis ulcerosában valamint Crohn-betegségben, továbbá az oralis fogamzásgátlók mérsékelt elősegítő hatása mindkét kórképben. A táplálkozás, a perinatalis tényezők, a pszichés tényezők, és a nem steroid gyulladásgátlók patogenetikai szerepére vonatkozó adatok ellentmondásosak. Significant changes have been observed in the epidemiology of inflammatory bowel diseases (IBD) in the last two decades. Traditionally, the incidence of IBD was higher in the developed, industrialized countries, in contrast, nowadays it became more prevalent in the previously low incidence areas. In particular, the incidence of ulcerative colitis (UC) is similar to that observed in North America and Western Europe, while the incidence of Crohn’s disease (CD) in developing countries is still low, suggesting that the environmental factors may act faster or differently in UC than in CD. In Europe, the North to South gradient disappeared, and also the West to East gradient is diminishing. Smoking and appendectomy may be considered as important environmental factors in both UC and CD, however, with opposite effects. In addition, the use of oral contraceptives is associated to disease susceptibility in both diseases. The role of diet, perinatal events, stress and nonsteroidal anti-inflammatory drugs in the pathogenesis is still controversial