A Magyar Királyi Csendőrség közbiztonsági tevékenységének megszervezése 1881-1918

A Magyar Királyi Csendőrséget 1881. II. 14-én hozták létre. A Kárpát-medencében a második csendőr szervezet volt az elődszervezet a neoabszolutizmus csendőrsége volt, amely testület azonban a közbiztonsági teendőinek az ellátása mellett erőteljesen részt vett a magyar nemzet elnyomásában a magyar nép elnémetesítési kísérletében. Ebből fakadóan a kiegyezés utáni magyar vezetés a császári csendőrség magyarországi alakulatait nem vette át. E helyett a reformkor közigazgatási vitáiban kikristályosodott nézeteknek megfelelően az önkormányzatokhoz telepítette a rendőrhatósági jogkört. Ebből fakadóan viszont a kormánynak nem állt rendelkezésére közvetlenül az alárendeltségébe tartozó rendvédelmi testületek, az önkormányzatok pedig különféle módon rendezték saját rendvédelmüket. Ez a modell nem vált be. Az 1870-es évekre nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorvban a kisebb településeken más megoldásra van szükség, a századfordulón pedig a nagyobb települések rendőrségeinek a személyi állománya is kiharcolta, hogy a magyar állam készítse elő az önkormányzati rendőrségek államosítását. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Magyar Királyi Csendőrség és annak legfontosabb tevékenysége a közbiztonsági szolgálat ellátása. A tanulmány arra keres választ eredményesen, hogy mik voltak azok a jelenségek, amelyek lehetővé tették hogy a Magyar Királyi Csendőrség gyorsan, olcsón és hatékonyan rendet teremtsen az ország túlnyomó területén és azt hosszú ideig eredményesen fenntartsa