Reverzíbilis, stressz indukálta cardiomyopathiák = Transient left ventricular dysfunction: special form of stress cardiomyopathy

A súlyos stressz hatására bekövetkező bal kamrai diszfunkció régóta ismert jelenség. Ennek a bal kamra apicalis dilatatiójával járó reverzíbilis formáját Sato és munkatársai 1990-ben történt első leírása nyomán „tako-tsubo”-cardiomyopathiának vagy ampulla-cardiomyopathiának hívják. Az erről szóló publikációkban mind a japán, mind az angolszász irodalomban szinte egyenlőségjelet tesznek a stressz-cardiomyopathia és a tako-tsubo-cardiomyopthia közé. Célkitűzés: A stressz indukálta reverzíbilis balkamra-diszfunkciós betegeink adatainak feldolgozásával tisztázni e kórkép lehetséges klinikai formáit és legjellemzőbb klinikai paramétereiket. Módszer: a 2002 és 2007 közötti, a Budai Irgalmasrendi Kórházban kezelt olyan betegek adatainak retrospektív feldolgozása, akiknél kimutatható volt a reverzíbilis balkamra-diszfunkció, és a koronarográfia negatív eredményt adott, valamint a klinikum és a laborparaméterek nem utaltak myocarditisre. Eredmények: Az elmúlt öt és fél évben összesen 6 olyan esetet találtunk, amelyek megfeleltek a fent leírt kritériumoknak. A betegek 55–80 év közötti nők voltak, akiknél öt esetben volt kimutatható oki tényezője a reverzíbilis balkamra-diszfunkciónak. Következtetések: A stressz indukálta cardiomyopathiának csak egyik formája a bal kamra csúcsi dilatációja, és ennek a csoportnak a fő közös jellemzője nem a tako-tsubo-szerű balkamra-tágulat, amely nincsen mindig jelen, hanem a szinte mindig meglévő QT-megnyúlás és negatív T-hullámok, amelyek a coronariabetegség nélküli akut, reverzíbilis balkamra-diszfunkciót néhány nappal követik megfigyeléseink és az irodalmi adatok alapján. | Introduction: The phenomenon of stress induced left ventricular dysfunction has been long recognised. A special reversible form of it, characterized by left ventricular apical dilatation, is the so-called „tako-tsubo” or ampoule cardiomyopathy, based on its first description by Sato et al. in 1990. The tako-tsubo cardiomyopathy and stress cardiomyopathy are considered almost equivalent in the referring publications. Methods: Retrospective analysis of patient data between 2002 and 2007: these patients suffered from transient left ventricular dysfunction and coronary artery disease and myocarditis were disclosed. Results: 6 female patients between 55 and 80 years. In 5 of 6 cases the different forms of stress could be found before the patients were admitted to our department. Conclusions: The presented cases shed light to the fact that the apical dilatation of the left ventricle is only one of the possible presentations of stress induced cardiomyopathy. The main feature of this entity is not the tako-tsubo-like left ventricular dilatation, which is not always present, but the almost universal QT prolongation and negative T waves. These ECG features come a few days after the appearance of the reversible left ventricular dysfunction