Lymphokele és vesetranszplantáció = Lymphocele and kidney transplantation

Veseátültetést követően kialakuló speciális szövődmény a lymphokele. A szerzők a klinikailag szignifikáns perinephricus folyadékgyülemek kialakulásával összefüggő faktorokat szirolimusszal kezelt vesetranszplantált betegeken vizsgálták. Célkitűzés: A hagyományos immunszuppresszív terápia és egy újabb kombináció előnyeit és hátrányait hasonlították össze a lymphokele szempontjából. Módszer: A Texasi Egyetem Houstoni Transzplantációs Központjában retrospektív tanulmány keretében az incidenciát, a prediszponáló faktorokat és a folyadékgyülemek kezelését hasonlították össze két különböző kombinációval kezelt betegcsoportban: szirolimusz-ciklosporin-prednizolon ( n = 354, I. csoport) és ciklosporin-prednizolon-azatioprin ( n = 136, II. csoport). Eredmények: Több I. csoportbeli betegnél (135/354; 38,1%) találtak perinephricus folyadékgyülemet, mint a II. csoport betegeinél (24/136; 17,6%; p < 0,001). Mindkét alcsoportban a szérumkreatinin-értékek a diagnóziskor megemelkedtek a nadirértékhez képest 179,5 ± 141,7-ről 359,9 ± 259,6 mmol/l-re (III. csoport, szirolimusszal kezelt) és 222,6 ± 205,9-ről 383,7 ± 255,2 mmol/l-re (IV. csoport, szirolimuszmentes). Szignifikánsan magasabb számú beteg igényelt kezelést az I. csoportból (15,8%; 56/354), mint a II. csoportból (4,4%; 6/136; p < 0,001). Egyszeri vagy ismételt perkután drenázs 35 I. csoportbeli betegnél és 6 II. csoportbeli betegnél hozott sikert ( p = 0,033). A II. csoportban senkinél nem volt szükség sebészi beavatkozásra, szemben az I. csoport 21 betegével ( p < 0,001). Szignifikánsan magasabb arányban és magasabb szövettani fokozatú akut rejekciós epizódokat szenvedtek el részben a lymphokele megjelenéséhez közeli időpontban a IV. csoport betegei, szemben a III. csoporttal 54,2% (13/24) versus 21,4% (29/135) ( p < 0,001). Egy 29 éves beteg esetét ismertetjük végül, aki lymphokele fenestratióban részesült omentoplasticával 8 évvel a transzplantációt követően. Az Influenza-A + Chlamydia pneumóniáját követő akut rejectio, majd gastrointestinalis vérzés miatti gyomorreszekcióból is teljesen kilábaló beteg egy évvel az események után panaszmentes, jó vesefunkcióval. Következtetések: A szirolimusz ciklosporin-prednizolon kombinációhoz adása a perinephricus folyadékgyülemek és lymphokelék magasabb incidenciájához és ezek agresszívabb kezelési igényéhez vezetett jóval alacsonyabb akut rejectiós ráta mellett. | Introduction: Lymphocele is a special complication following kidney transplantation. The authors examined the factors associated with an increased occurrence of clinically significant perinephric fluid collections and/or lymphoceles among sirolimus-treated renal transplant recipients. Aim: From the point of view of the lymphocele a comparison was made for the risks and benefits of the conventional and a newer immunosuppressive combination. Methods: At the University of Texas in Houston in a retrospective study the incidence, predisposing factors, and consequences of these fluid collections among patients treated with sirolimus-cyclosporine-prednisone ( n = 354, Group I) versus cyclosporine-prednisone-azathioprine ( n = 136, Group II) were compared. Results: More Group I patients (135/354; 38.1%) displayed perinephric fluid collections than Group II patients (24/136; 17.6%; p < 0.001). In both subgroups the serum creatinine levels were elevated at the time of diagnosis from a nadir of 179.5 ± 141.7 to 359.9 ± 259.6 mmol/l (Group III, sirolimus treated) and from 222.6 ± 205.9 to 383.7 ± 255.2 mmol/l (Group IV, sirolimus free). A significantly greater number of patients required treatment for lymphoceles among Group I (15.8%; 56/354) versus Group II recipients (4.4%; 6/136; p < 0.001). Single or repeated percutaneous drainage procedures successfully treated 35 Group I patients versus all 6 Group IV patients ( p = 0.033). No patients in Group II versus 21 patients in Group I underwent surgical procedures ( p < 0.001). A significantly higher rate and higher histologic grade of acute rejection episodes, particularly proximate to the onset of the lymphocele, occurred among Group IV patients, namely 54.2% (13/24) versus 21.4% (29/135) Group III patients ( p < 0.001). Additionally we report the case of a 29-year-old patient who underwent a lymphocele fenestration with omentoplasty 8 years after his transplantation. Despite an Influenza A + Chlamydia pneumonia and acute rejection which was followed by a GI bleeding and stomach resection he fully recovered and is doing well with an excellent kidney function a year after. Conclusions: Addition of sirolimus to a cyclosporine-prednisone regimen resulted in both a higher incidence and a requirement for more aggressive treatment of perinephric fluid collections and/or lymphoceles with a much lower acute rejection frequency