Evészavarok a sportban – sport az evészavarokban = The eating disorders in sports – sport in eating disorders

A jelen tanulmány a hazai epidemiológiai vonatkozású evészavar-szakirodalom egyik „mostoháját” mutatja be: a nagy kockázatú populációnak számító sportolók részint a fokozott teljesítménykényszer, részint a nagyon precízen behatárolt testsúly miatt kiemelt jelentőségűek a táplálkozási zavarok előfordulásában. Célkitűzés: Cél az elmúlt 10 év nemzetközi irodalmát áttekintve az anorexia athletica és az atlétatriász fogalmainak körüljárása s az ezzel kapcsolatos új ismeretek feltárása. Módszerek: A meglevő epidemiológiai adatok számbavétele, összehasonlító elemzése. Eredmények: Pontosabbak lettek a korábban meghatározott alapfogalmak: az anorexia athletica tünetei közül a testképzavar a legkevésbé, a fokozott teljesítménykényszer pedig a leginkább a jellemző. Az újabb epidemiológai vizsgálatok számadatai kisebb szórást mutattak: az evészavarok esetében a korábbi 15–62% helyett 20–25%, amenorrhoea esetében 3,4–66% helyett 25–30%, az osteoporosisnál 2–20% prevalencia igazolódott. Az atlétatriász új értelmezést nyert: a tünetek közül az evészavar és a következményes menstruációs panasz együttes előfordulása szignifikáns. Következtetések: Közismert tény a túlzott testedzés és az evészavar közötti szoros korreláció: az evészavarok diagnosztikus feltételrendszerében alapvető követelményként szerepel a súlycsökkentő manőverként használt túlzott testedzés. Fordítva is igaz: a sportolók körében magas (23–25%) az evészavarok előfordulási gyakorisága, ahol a szomatikus szövődmények szerepe egyre fontosabb. | Objective: The current study presents one of the underprivileged populations of the national epidemiological scientific literature by the eating disorders. The purpose of study: Based on a review of selected publications over the past 10 years, the author summerizes definitions of the anorexia athletica and the female athlete triad. Methods: Analysis of the international epidemiological data. Results: The base definitions were more exact: the symptoms of anorexia athletica became differentiated, and the data of epidemiological studies were standing between smaller ranges. The “athlete triad” concept has got a new interpretation. Conclusions: The strong correlation of eating disorders with excessive physical activity and sport underlines the significant role of weight loss method among diagnostical criterions of eating disorders. Among sportsmen, eating disorders have a higher prevalence (23–25%)