Clustering of disfluencies in typical, fast, and cluttered speech

A hadarás a beszéd folyamatosságának a zavara, amelyet a definíciója szerint a megakadások átlagosnál gyakoribb megjelenése jellemez. Ugyanakkor a kisszámú vizsgálat, amely a megakadások gyakoriságára irányult, ellentmondó eredményeket mutat. A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a megakadáskapcsolatokat három beszédtípusban: hadaró, gyors és tipikus beszédben. A kéttagú megakadáskapcsolatokat és a többtagú megakadássorozatokat elemeztem a gyakoriság, az összetevők száma és típusa és a megjelenés lehetséges oka szempontjából. Az eredmények szerint a komplex megakadások a hadaró beszédben a leggyakoribbak, míg a gyors beszédben a legritkábbak. A hadaró személyeknek több és hosszabb komplex megakadásaik vannak, mint a tipikus beszélőknek. Szignifikáns különbség a nyelvi tervezés nehézségére utaló komplex megakadások gyakoriságában van a két csoport között. Az eredmények egyrészt hozzájárulhatnak a hadarás diagnosztikájához, másrészt közelebb visznek ahhoz, hogy megértsük, miért van perceptuálisan több megakadás a hadaró beszédben, mint a tipikusban. Emellett megerősítik azt a feltételezést is, hogy a hadarás nyelvi zavar