Cékla bioaktív anyagainak alakulása a levélben és a répatestben

A korszerű táplálkozásban egyre több tudatos elemet kell alkalmazni ahhoz, hogy a hiánytünetek kialakulását megelőzzük. Ehhez ismerni kell a különböző növényfajok bioaktív anyagait és lehetséges szerepüket a táplálkozásban. Kísérletünkkel a cékla ilyen irányú vizsgálatának eredményeit kívánjuk bemutatni 5 fajta átlageredményei alapján. A tenyészidő folyamán még két alkalommal, a 60. és a 85. napon vettünk mintát. A cékla zsenge (60 napos) levelének ásványianyag-tartalma nagyobb volt, mint az öregebb (85 napos) állománynál (levélzetben és répatestben) mért értékek. A zöld növényi rész kalcium és magnézium koncentrációja 10-szeres értéket mutatott a répatestben mért értékekhez képest. A levél kálium-tartalma eléri az 5000 mg/kg-os mennyiséget, de a kifejlett répatest is több, mint 3000 mg/kg-os értéket mutatott. A szervezet kálium utánpótlásában mindkét növényi rész fogyasztásának kiemelt szerepe lehet. A céklalevél kén-tartalma a tenyészidő 85. napján mutatott legnagyobb értéket (kb. 1300 mg/kg) a fajták átlagában. A zsenge (60 napos) leveleknél és répatesteknél a szabadgyökfogó-képesség (FRAP érték) szoros korrelációt mutatott az összpolifenol- és flavonoid-tartalommal. Ez további alátámasztását jelenti annak a ténynek, hogy a tenyészidő 60. napján felszedett, körülbelül 3-5 cm-es átmérőjű répatestek és a hozzá tartozó levélzet friss zöldségként történő felhasználása kedvező táplálkozásélettani hatással bír. A mérések eredményei igazolják a tenyészidő felénél (vetés után 2 hónappal) felszedett cékla nagyobb bioaktív anyagainak mennyiségét, amely a friss fogyasztásra történő alkalmasságát támasztja alá.MSc/MAÉlelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnö