The role of background factors of educational psychology in the efficiency of biology teaching

A hazai természettudományi oktatás régóta fennálló problémáira napjainkig sem sikerült megnyugtató megoldást találni. Kutatások sora hívta fel a figyelmet diákjaink fokozatosan romló tanulmányi teljesítményére, az elsajátított ismeretek gyenge alkalmazási képességére és a természettudományi tárgyak kedveltségének csökkenésére. Vizsgálatunk célja a csoportmunka biológia tantárgyon belüli alkalmazhatósági körének feltárása és tantárgyi teljesítményre gyakorolt hatásának megállapítása volt. Fontosnak véltük továbbá a pszichológiai háttértényezők egymással való kapcsolatának, illetve tantárgyi teljesítményre kifejtett hatásuknak a tanulmányozását is. A két tanévet felölelő longitudinális vizsgálat öt város középiskolájában zajlott. A kontrollosztályokban hagyományos módon, míg a kísérleti osztályokban csoportmunka keretei között dolgozták fel a diákok a tananyagot. Mind a vizsgálat kezdetén, mind a vizsgálat végén sor került a pszichológiai háttértényezők mérésére. Eredményeink arra hívták fel a figyelmet, hogy a csoportmunka általunk használt formája egyetlen tantárgy keretei között alkalmazva, nem képes érdemben megváltoztatni a diákok teljes iskolai munkájához fűződő motivációs struktúrát. Az eredmények egyértelműen igazolták azt is, hogy – tanulásszervezési módtól függetlenül – a biológia érdekessége pozitív, míg a biológia nehézsége negatív összefüggést mutatott a tantárgyi teljesítménnyel. A diákok válaszai azt tükrözték, hogy a vizsgálat ideje alatt a tananyag érdekessége csökkent, bonyolultsága, nehézsége fokozódott. Ezzel egyidejűleg mindkét csoport tantárgyi teljesítménye romlott. A mindennapi élethez könnyebben kapcsolható anyagrészeknél a kísérleti csoport teljesítménye szignifikánsan (p<0,01) jobb volt, míg a nehezebb témaköröknél (anyagcsere-folyamatok, sejtalkotók) a hagyományos oktatás bizonyult hatékonyabbnak. A tanulási orientáció kérdőív adatai alapján a mindennapi iskolai gyakorlatban is könnyen megfigyelhető klasztereket azonosítottunk. A reprodukáló stratégiát alkalmazók csak mérsékelt sikert értek el, míg a mélyrehatoló, szervezett stratégia alkalmazása még a legnehezebb témaköröknél is kiemelkedő biológia tantárgyi eredmény elérését biztosította. A diákok egy része igyekezett a tökéletes diák képét mutatni. A valóságban azonban ez inkább csak a nevelők elvárásainak való megfelelés igényét és nem a kimagasló teljesítményt tükrözte. A vizsgálat ideje alatt jelent meg a „laza” diákok csoportja, amelynek tagjai elvesztették érdeklődésüket az iskolában tanított dolgok iránt. A tanulási stratégiák alkalmazása összefüggést mutatott a tanulók intelligenciatesztben elért eredményével is. A Raven-tesztben jobban teljesítők körében a mélyreható tanulás, míg a tesztben gyengébben teljesítők körében a reprodukáló stratégia volt a gyakoribb. Bár az eredmények érdekes összefüggésre hívták fel a figyelmet, de a kapott adatokat a nem túl erős korrelációk miatt nem tartottuk elég meggyőzőnek. A kreativitásteszt kitöltésekor is a mélyrehatoló stratégiát alkalmazók jeleskedtek. Vizsgálatunk során a diákok más-más módon viszonyultak a számonkéréskor jelentkező stresszhez. A reprodukáló stratégiát alkalmazóknak nem sikerült megküzdeniük az iskolai elvárások okozta stresszel, míg a „laza” diákok sikeresen csökkentették azt. A mélyrehatoló, szervezett stratégiát alkalmazók többsége sikeresen csökkentette a biológia tantárgyi teljesítményt negatívan befolyásoló aggodalomszintet, de az emocionális izgalom hatását a „laza” diákokhoz képest kevésbé tudták mérsékelni. Úgy tűnik, az emocionális izgalom szintjét csak az elvárásoknak való megfelelni akarás „elengedése” tudja jelentősen csökkenteni. Az adatok együttes elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a csoportmunkát az intelligenciatesztben jobban teljesítők körében alkalmazva, ha az a diákok részéről a tantárgy iránti érdeklődéssel és jó munkaszervezéssel társul, az nagy valószínűséggel jó tantárgyi teljesítmény elérését teszi lehetővé a biológiatanulás során. Az eredmények értékelésekor több alkalommal is megerősítést nyert a diákok megértésre, precíz, pontos tanulásra nevelésének fontossága, valamint a csoportmunka alkalmazásának létjogosultsága a biológiaoktatásban. To date, no adequate, all-compassing solution has been found to the long-standing problems of science education in Hungary. A growing body of research has called special attention to learners’ gradually declining learning outcomes, poor ability to apply their knowledge and the decrease in the popularity of science subjects. The aim of our investigation was to explore the scope of applicability of group work within biology and to assess its effect on academic performance in the subject. We also found it important to study the interrelationships between the psychological background factors and their effect on academic performance in biology. The two-year longitudinal study took place in the secondary schools of five cities. In the control classes the teaching material was processed in the traditional way while in the experimental classes it was done using group work. Psychological background factors were measured both at the beginning and end of the study. Our results highlighted the fact that, used within the scope of a single subject, the type of group work that we applied cannot significantly change learners’ motivation structure related to their overall school work. Our results also clearly proved that, irrespective of the mode of learning organisation, interest in biology showed a positive, while difficulty of biology showed a negative relationship with academic performance in the subject. Learners’ answers suggested that, over the course of the investigation, interest in the subject decreased and its difficulty and complexity increased. At the same time both groups’ academic performance decreased in biology. In the case of materials that are more likely to be linked to everyday life the results of the experimental group were significantly (p